Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 4. szám - EGÉSZSÉGÜGY - Homa János: A gyógyvíz "faggatása"

ható a mozgásszervi elváltozásokkal járó anyagcsere-betegségekre, az ízületi megnyilvánulással járó kötőszöveti és bőrbetegségekre, a női nemzőszervi betegségek közül is néhányra. S kedvező hatást gyakorol a vegetatív ideg- rendszer zavaraira, a kifáradásos állapotokra. Mint ismert: 1965-ben 25 ágyas volt az osztály. Egy év alatt 360 beteggel foglalkoztunk. Szép eredményekkel. A betegek 40 százaléka igen jól, további 40 százaléka kielégítően javult. A többiek állapotával nem voltunk megelégedve. Ezek a számok azt igazolták, hogy mindenképpen érdemes az egri gyógyvizekkel foglalkozni. Később, 1968-ban, a már 48 ágyasra bővített osztályon, 856 páciens esetében, újra igazolást nyert mindez. Akkor is hasonló eredmények születtek. De már ez idő tájt is kitűnt, hogy jóval több férőhelyre lenne szükség. A sok beteg miatt hosszú a várakozási idő, ami együtt járt azzal, hogy egyesek lekésték azt az optimális pillanatot, amikor nagyobb hatással kezelhettük volna őket. Akkoriban úgy ítéltük meg, hogy a megye lakosságának mintegy 10 százaléka szenved reumában. Születtek tervek, de a fejlesztésre — a törökfürdő kivételével — nem jutott pénz.

— Az eltelt években többféle módszerrel vizsgálták a vizeket. Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek ezek alapján?

— Először hadd szóljak arról, hogy milyen konfliktusaink voltak a Heves Megyei Vizmű Vállalattal amiatt, hogy 1954-től erősen lecsökkent a kutak vízhozama, mivel ők az ivóvízellátásra koncentráltak, s nem törődtek kellően e víz gyógyerejével. Odáig fajult a helyzet, hogy a vízműnél még a víz gyógyerejét is megkérdőjelezték, merthogy kevés az oldott ásványianyag-tartal- ma. Hosszú évekig csatáztam velük. Részben, hogy igazoljam álláspontjuk helytelenségét, modern eljárásokkal vizsgáltattam meg. Az egyik legkorszerűbb vízanalitikai eljárással, tömegspektrográffal. Ehhez segítséget nyújtott a Központi Fizikai Kutatóintézet és a Bányászati Kutatóintézet — Cornides Istvánnal az élen —, míg anyagi támogatást a városi tanács egészségügyi osztályától kaptunk. Kiderült, hogy az egri gyógyvizek rendkívül sok komponensből tevődnek össze. Több mint 50-féle elemet mutattunk ki. A szervezetben betöltött szerep szerint osztályoztuk őket. Így 8 az úgynevezett mak- roelemek csoportjába került, ugyanis ezek nagymértékben megtalálhatók e folyadékban. További 12 az élet zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen, míg 7, amelynek jelenléte előnyös az élet működésének serkentéséhez, míg 25 olyan adódott, amelynek biológiai szerepe mára az orvostudományban nem ismeretes. De az is kitűnt, hogy egyetlenegy olyan elem sincs közöttük, amely az emberi szervezetre káros vagy mérgező hatású lehet. Ez a vizsgálat, amely nemcsak hazánkban, de még külföldön is újdonságnak számított, becsületet szerzett az egri vizeknek.

— Milyen következtetéseket vontak le ezekből az ismeretekből?

— Mindenképpen abból indultunk ki, hogy nemcsak azok az elemek fejtenek ki biológiai hatást, amelyek nagy mennyiségben, hanem azok is, amelyek kicsiben találhatók meg ebben az anyagban. Akadnak olyan enzimek, amelyek rendkívül minimális mennyiségben is hatásosak. Viszont ahhoz, hogy a vizekből a hatóanyagok megfelelően felszívódjanak, megfelelő fürdési időt kell biztosítani. Például háromnegyed óra szükséges, hogy a vér telítődjön a radioaktív gázokkal. Ezután már nem változik a helyzet. Ezért a fürdési időt 1 órában határoztuk meg. Egyébként a vizsgálati módszert a megye más gyógyvizeire is kiterjesztettük. Emellett egy újabb, rendkívül komplikált, úgynevezett kromatográfiai módszerrel kezdtük el elemezni a vízminták szerves komponenseit. Kiderült, hogy a vizekben egyszer telítetlen, nagyszámú nyílt láncú szénhidrogének vannak jelen. Ezek szervezetben betöltött szerepe tisztázatlan. De hogy még jobban hasznosíthassuk ezt a „medicinaként” al47