Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 4. szám - EGÉSZSÉGÜGY - Homa János: Az egri gyógyvíz történetéről
• Egészségügy Az egri gyógyvíz történetéről Beszélgetés Sugár István tudományos kutatóval Eger fürdőkultúrája több évszázados múltra tekint vissza. A település termálforrásai régóta szolgálják a betegek gyógyítását. Sugár István tudományos kutató, a közelmúltban írta meg Az egri fürdőkultúra története című tanulmányát, mely az általa szerkesztett, Az egri gyógyvizek és fürdők című kötetben jelent meg. öt kerestük fel, hogy az itteni fürdők történetének részleteiről érdeklődjünk. — Eger legnagyobb természeti kincse az alatta levő radioaktív hévíz — mondta Sugár István. — A termálforrások vizét, az ott kialakult, meleg vizű tavakat, a város lakossága már ősidők óta használta fürdésre. De levéltári adatok híján, nem tudjuk, mikor létesült az első gyógyfürdő. A jelenlegi ismereteink szerint Egerben az első fürdő az úgynevezett Karthauzi fürdő volt. Ez nem termálvízre települt, hanem feltehetően kútból vagy az Eger-patakból nyerte vizét. Az adatok szerint az épület 1448-ban már létezett, mégpedig az Eger-patak jobb partján, a mai Markhot Ferenc utcai híd környékén. Itt a fakádakban való fürdés mellett, a gőzfürdőzés volt jellemző. A vizet nagy tartályokban melegítették fel, míg a gőzt úgy fejlesztették, hogy forró kövekre vizet locsoltak. — Az oklevelek tanúsága szerint, mikor létesítettek olyan fürdőt, amely már a termálforrások kincsét hasznosítja? — Az első adat 1495-ből való. Bakócz Tamás egri püspök számadáskönyvében áll: „a meleg víz épületére és tetőzetére s a többi” összesen 8 forintot fizettek ki. A „meleg víz épülete” kétségtelenül azt a fürdőházat jelenti, amelyet a hőforrásra emeltek. Az egri fürdő első jelentős fejezetét Estei Hyppolit egri püspök idejére tehetjük. Ekkoriban már fürdőmester is tevékenykedett, s az épület maga, olyan kitűnő állapotú és berendezésű volt, hogy azt az egyházmegye feje is meglátogatta. A középkori Egerben is sokan vallották: „Balnea, vina, Venus corrumpit corpora sana, Corpora sana dabit balnea, vina Venus”. (Azaz: a fürdő, a bor, a szerelem megrontja az egészséges testet — de egészséges testet biztosít a fürdő, a bor, a szerelem.) — Közismert, hogy a mohamedánok nagy becsben tartják a fürdőt. Ez feltehetően azt is jelenti, hogy a török hódoltság idején, Egerben új szakasza kezdődött a fürdőkultúrának ... — Ez így igaz. Mégpedig a legérdekesebb és legjelentősebb korszaka. Bármilyen furcsa is, de a fürdők fénykorát 1596 utánra, azaz az Eger bukását követő 91 esztendőre kell tennünk. A mohamedánok — a Korán alapján — a test tisztítására állóvizet nem használhattak. De a törökök rendkívül jól hasznosították a meleg vizű fürdőket a betegségek kezelésére. Amíg a hévízre telepített ilidzsák a gyógyítást, addig a gőzfürdők, azaz hammamok a tisztálkodást biztosították. Egerben mind a kétféle megtalálható volt. Evlija Cselebi 1664—1665-ös egri útjáról beszámolva, úgy ír a településről, hogy annak 3 hévizű fürdője van. Egyik a férfiak, a másik a nők, a harmadik az állatok számára. Sőt azt is megfogalmazza, hogy ezek a rühösséget és a vérbajt is gyógyítják. Kétségtelen, hogy a vérbajt nem gyógyította meg, de rövid ideig 43
