Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 4. szám - VERS - PRÓZA - Pécsi István: Koronás kegyetlenek (kisregény)

igy állítható, fékezhető meg. Én öntöttem beléd hitet, magabiztosságot, s most már minden érdemet magadnak tulajdonítasz. Te, aki bizonytalankodsz, te, aki riadozol a politika elkerülhetetlen cselvetéseitől, attól a gyakorlattól, .amelyben a célnak szentesítenie kell az eszközt. Ha nem így lenne, akkor meginogna a trón, s földönfutókként kereshetnénk pártfogókat. Volt már rá példa, s te csak keseregtél, én viszont nevedben szőttem a szálakat, s megleltem azt a lajtorját, amelyen kijutottunk a kátyúból. Ez történt, mivel merészen raktam a lapokat, s nem vonakodtam kockáztatni. Ha kellett, a legtöbbet, a legdrágábbat is. Ne vitatkozz. Igazad van, ez keleti örökség. Büszke is vagyok rá. Többek között hős apám hagyományozta rám, aki bővelkedett akaratban és merészségben, s nem rettent meg a folytonos újrakezdéstől, ö nem ijedt meg a saját árnyékától. A kis Niceában is úgy viselkedett, mint nagyhatalmú, birodalmat uraló elődei. Abban a csipetnyi országban a valaha rettegett Konstantinápoly fényei viliództak. Tisztában volt azzal, hogy nem kényelmesedhet el. Amikor megtámadták a mohamedánok, megértette: egy lendülettel elsöpörhetik. Magára öltötte harci vértjét, s párviadalra hívta a rumi szultánt, aki ráállt az ajánlatra, s vesztett. Hát ilyesmire te képtelen lennél. Neked a muhi csata előtt Ugrin érsek is odavághatta: nyúllelkü vagy. Az efféle rexek nem valók baldachin alá. Te csak a tömjénezést szereted, de azt aztán igen. A védekezés, a pozíciók megőrzésének sürgető készenlétére rá se döbbensz. Nem látod, hogy a kiskirály jeleskedik a csatákban, ott, ahol te egyre kudarcot vallasz. Gyülekeznek körülötte, méghozzá egyre nagyobb számban a hívek, a földekre, a méltóságokra .szomjúhozóak. Gátat, kell szabni a terjeszkedésnek. Nem egy-, hanem többirányú cselvetéssel. A fejvadászok bevetés előtt. Ez azonban kevés. A siker eléréséhez jó néhány vasat kell a tűzbe tartani. Teremtsünk olyan felfordulást, ahol mi halászhatunk a zavarosban. Annával már kimunkáltuk az egész akciót. Neked semmi dolgod, kizárólag a jóváhagyás. Persze, akkor sem akadályozhatod meg, ha há- borogsz, ha méltatlankodsz, mert az egész akciót diadémaink megőrzéséért szerveztük. Fogassuk el a Sárospatakon időző Erzsébetet. Feleségének rabul ejtése feldühíti fiunkat, s mindjárt hadra kél, de már nem lesz módja sereget gyűjtenie, mert rászabadítjuk asszonya kedves, kizárólag csak rablásra szomjúhozó kunjait. Képzeld el ezt a sajátos helyzetet! Különösebb áldozat nélkül, másokkal kapartatjuk ki a gesztenyét. Nincs bizonytalansági tényező. Minden mozzanatot mérlegeltünk. Nem lesz ellenlábasod. Szent István becses koronáját, majd engedelmes gyermekünkre. Bélára hagyományozzuk, ö vakon tiszteleg szavunknak.

— Asszony, várjunk, ne siessük el. Gondolj Margitra!

— Pipogya vagy. Csak nem törődsz egy fonnyadó klastromi virág véleményével? Ha nem kellett neki a szerelem, sorvadozzon a Nyulak szigetén. A nagy játszmákhoz azonban semmi köze. Arról is értesültem: érte perzsel András lovag mélázó, csuhás öccse, de ő rá se hederít. Benne koncentrálódott családod összes lelki nyavalyája, mert azt csak nem tagadod, hogy famíliádban aligha dúlt az egészség. Mire számít az a taknyos lány? Rajongjon Krisztusáért, de ne avatkozzék be a mi partinkba. Fogalma sincs a diplomáciai húzásokról, s mégis belekotyog mindenbe. Perel, kiigazít, figyelmeztet, mintha bölcsebb lenne valamennyiünknél. Hol tett szert efféle tapasztalatokra? Hírhozóink jelentik, valamiféle csodákat produkál. Ugyan, kérem, szemfényvesztés az egész, hatáskeltés, nagyzási mánia, a kielégítetlenség szublimációja. Bátyja se normális, mert felkeresi, s tanácsait lesi. Na és azok a domonkosok. Körmükre kellene nézni. Miért nem hatottak rá, miért nem préselték agyába az engedelmességet. Büntessük meg őket, vegyük el kedvezményeiket,

31