Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 4. szám - VERS - PRÓZA - Makay Margit: Hogy is volt...? (életregény)
MAKAY MARGIT Hogy is volt . . .? Hetvenöt év színpadon Igazi élményt nekem a klasszikusok jelentették, mert újdonság volt számomra. Nem ebben nevelődtem. Bármilyen nagyszerűek is voltak magánszínházaink előadásai, egy helyben topogtak. A megszokott, a sablon már kevés volt nekem, nyugtalan kíváncsiságom szétfeszítette a korlátokat. Persze, örömmel játszottam a modern írók mai témájú darabjaiban is, de megteremteni egy olyan kor stílusát, amelyhez előzetes tanulmány szükséges — Sophokles, Shakespeare, Moliére —, mindig izgalmas feladat volt. G. Bernard Shaw Barbara őrnagy című darabjában, Lady Britomart, kedvenc szerepeim közé tartozott. Ennek a szerepnek a megformálásával magam is meg voltam elégedve. Ilyen is van! De nemcsak én voltam megelégedve, hanem a közönség is. A premier során már gratuláltak pályatársaim az esedékes Kossuth-díjhoz, ami mindmáig nem érkezett meg . . . Van, hogy olykor nincs megelégedve a színész önmagával, mert bizonytalan: vajon százszázalékosan kiaknázott-e minden lehetőséget, amit a szerepe nyújthat. Ilyenkor hiányérzettel játssza nap nap után szerepét. Tovább kutat. Persze, a közönség ebből semmit sem vesz észre. A színész azonban gyötrődik, szerepe megoldatlanságát érzi. Ha nem tudja az okát megtalálni, kiábrándul szerepéből és nem szereti játszani. Ennél a szerepnél az ellenkezője volt, szerettem ezt játszani. A darabot Várkonyi Zoltán rendezte, aki könnyen megérteti színészével elképzeléseit; ez nagy segítség és nagy biztonságot ad, öröm volt vele együtt dolgozni. Várkonyi Zoltán több rendezésében játszot5 G. B. Shaw: Barbara őrnagy Németh László: VII. Gergely — Ágnes császárnő szerepében
