Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 3. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Kovács János: Hol tart megyénk művelődésügye?
_____________________• Pedagógiai műhely H ol tart megyénk művelődésügye? (H/2.) Művelődési otthonaink nagyobb hányada községekben, nagyközségekben működik. A helyi tanácsok, korábban üzemek is törekedtek arra, hogy nagyrészt önerőből létesítsenek, tartsanak fenn intézményeket. A helyi irányítás készsége, a közösségek pártfogása kevés. Központi támogatás egyre fokozódó hiányával kell megküzdenie a hálózatnak. Az utóbbi időben egyre több helyen már csak a szakmai önzetlenség, a helyi vezetés elszántsága őrzi a művelődés céljaira alkalmas közösségi intézmény létét. Nem mindenütt. Ezért a helyzet tovább romlik — a felűjítatlan épületek állagával együtt. A hálózat fejlesztésében, a működési feltételek javításában előrelépés elsősorban a középfokú és alsófokú központokban, s a közművelődési alappal támogatott községekben történt. Egerben a Megyei Művelődési Központ felújítása, az Ifjúsági Ház, Hatvanban az ifjúsági és művelődési ház tükrözi a fejlesztés szerény minőségi és mennyiségi lehetőségeit a városokban. A művelődési otthon hálózathoz tartozó intézmények közel 10 százaléka korszerűtlen, avult, 52 százaléka kielégítő. Funkciójához méltó adottságokkal rendelkezik 38 százalék. Nagyobb lemaradás van az igényekhez képest a lakótelepeken, az idegenforgalmi és üdülőkörzetekben. Csökkent a közös fenntartásban részt vevők köre, a hozzájárulás mértéke. Ennek is betudható, hogy a működés zavartalanságáról már sehol nem lehet beszélni. A bekövetkezett változások, az uralkodó tendenciák két tényezős negatív hatást okoztak; a támogatások csökkenése mellett a lakossági kereslet apadását, a működési bevételek elmaradását. Fokozódó teher a szakemberellátás hiánya. Sem a képzés iránya, sem a pálya jelenlegi presztízse nem vonzó a fiatal értelmiségiek számára, a népművelő tanárok inkább a katedrát választják. Kevés a települések megtartó szándéka is, erőtlenek és lehangolóak a közművelődés központi propagandájából származó motívumok. Az intézmények tartalmi tevékenységében nagyobb hangsúlyt kapnak a helyi társadalompolitikához kapcsolódó formák. Fejlődött a politikai és tudományos ismeretterjesztés, gazdagodtak a kisebb-nagyobb közösségeket mozgósító információs programok, vetélkedők, fórumok stb. Űj színek jelentek meg a lakossági szolgáltatásokban az árubemutatótól a háztartási tanácsadásig, az érdeklődési körök szerinti tv- és más klubokig. Az eszköztár videóval és számitógépekkel bővült — még nem kielégítő megyénkben. Az amatőr művészeti mozgalom hagyományainak felélénkülése megállt. Okát a feltételek, az ösztönzés hiányában lehet keresni. Némiképp pótló tendencia, hogy gyarapodnak és színvonalasabbá válnak a helyi hagyományokra épített, tömegeket vonzó, családi hétvégék, fesztiválok, kulturális napok. Közhasznú önköltséges tanfolyamok segítik a saját bevétel növelését. Az általános művelődési központok létrehozása a terveknek megfelelően alakult, számuk 23. Tevékenységük színvonala jó, ileltve kielégítő. Igazi komplexitásukat zavarja, hogy a közoktatás és közművelő és közművelődés más-más támogatási elbírálásban részesül. Űjabb tíz ÁMK létesítését terveztük a megyében. Egy részük a közeljövőben megvalósulhat (Noszvaj, Istenmezeje, Ostoros, Nagyvisnyó). Az integráció létrehozását központi és megyei támogatással szeretnénk segíteni. A komplex intézmények módszertani segítése munkabizottsággal, továbbképzések szervezésével valósul meg. 1987-ben megszerveztük az ÁMK-vezetők éves továbbképzését. Tartalmi tevékenységük korszerűsítését egyelőre gazdasági nehézségek gátolják, a differenciáltságot, párhuzamosságot megszüntető jogi szabályozottság hiánya mellett. Különös figyelmet érdemel az ÁMK-k könyvtárügye, a hovatartozás kérdése. Az ifjúsági klubmozgalomban némi számszerű növekedés tapasztalható. Szükséges a tartalmi munka megújítása — igazodva a megváltozott igényekhez. A „lakóklubok” még nem terjedtek el a megyében.
