Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 3. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Kiss Sándor: Tudományos ismeretterjeszés - ma
• Ismeretterjesztés Összhangban az igényekkel... Tudományos ismeretterjesztés — ma Napjainkban gyakran esik szó hivatalos és nem hivatalos, politikai és politizáló fórumokon, beszélgetéseken a tudás, a tudományok társadalmi szerepéről, az ismeretek gyarapításának fontosságáról. Egyre erőteljesebben fogalmazódik meg, hogy az általános és a szakmai műveltség emelése, többoldalú megalapozása, továbbfejlesztése, az idegen nyelvek ismerete, az életviteltől a műszaki haladásig mindenre kiterjedő tudás térnyerése elengedhetetlen feltétele társadalmi, gazdasági céljaink elérésének, stabilizációs és kibontakozási programunk megvalósításának; nemzetközi kapcsolataink bővítésének. E felismerést erősíti, a mindennapok gyakorlatában való érvényesülését segíti munkájával, tevékenységének minden elemével a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Az 1984. esztendő óta jogi státusában megváltozott, megnövekedett önállósággal, mozgékonysággal és felelősséggel dolgozó társadalmi szervezetté nyilvánított társulat erős szálakkal kötődik a magyar szellemi élet, a tudományos, a kulturális, a közművelődési intézményrendszer egészéhez, an,- nak szerves részét képezi. Egy időben több funkciót fölt be. Társadalmi szervezete az értelmiségnek; a legkorszerűbb tudományos ismeretek terjesztője; az iskolán kívüli oktatás, képzés, továbbképzés, átképzés egyik bázisa; előadás- és tanfolyamszervező intézmény. Mindezen szerepek érvényesülését rugalmas alkalmazkodásával, a hagyományos társulati tevékenység mellett újabbak meghonosításával segíti. A társulatnak legalább három alapvető funkcióját nagyban befolyásoló tényezővel kell számolnia. Az utóbbi években nagyobb tömegeket átfogóvá, hatásosabbá vált a tudományos és szakmai társaságok, a társadalmi szervezetek, a közművelődési intézmények, a tömegkommunikációs eszközök — ezen belül különösen a Magyar Televízió — ismeretterjesztő munkája. Megváltozott a lakosság igénye, érdeklődése is. Ma az általános műveltség gyarapítását, a világban való tájékozódást segítő különböző témák és tartalmak mellett — baj, hogy azokat helyenként és időnként visszaszorítva! — a mindennapi élet dolgai, a szakmai továbbfejlődés, a több tudással megszerezhető anyagi javak elérésének lehetőségei foglalkoztatják az embereket. A családok jövedelmének szinten tartása, a családalapítás anyagi feltételeinek biztosítása, a pályakezedés gondjai többletmunka-vállalásra kényszerít sokakat, emiatt kevesebb idő jut az ismeretterjesztő foglalkozások látogatására. Mindezek figyelembevételével és miatt új arányok alakultak ki a szervezet munkájában, belső tartalmi és formai átrétegződés következett be. Gazdagabbá vált a tudományos ismeretterjesztés tematikája. A korábbi — egyértelműen a tudományok új eredményeit népszerűsítő — témák mellett helyet kértek és kaptak olyan ismeretanyagok, amelyek nem sorolhatók egyetlen tudományos diszciplína tárgykörébe. Fellelhetők azok a hétköznapi tudnivalók is, amelyekre az emberek kisebb-nagyobb csoportjainak szüksége van, s amelyek közreadásához nemcsak egyéni, hanem társadalmi érdekek is fűződnek. 43
