Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 2. szám - TÁJOLÓ
OLVASÁSRA AJÁNLJUK Jankovics Marcell: „Csillagok között fényességes csillag” (Képzőművészeti Kiadó, 1987 — 184 p.) Legendás Árpád-házi királyunk lovagi tettei és csodái a középkori művészét és irodalom gyakran feldolgozott témái közé tartoznak. A személye köré csoportosult emlékanyag számos vonása azonban nem annyira egyéni, mint in- l,ább egyfajta mese- és mítosztípusba tartozó, s szerte a világon, sok-sok változatban fellelhető. Hogyan kapcsolódik össze a középkor szemlélete az antikvitás és távolabbi kultúrák képzeteivel? A választ keresve, számos emléket és ismeretanyagot vonultat fel a szerző, feltárva különféle mitológiák párhuzamait, s rendet teremt az oly sokszor félreértett asztrálszimbolika értelmezésében. Lakatos István: A sötétség virágai (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987 — 382 p.) Tervezett önéletrajzának első pár száz oldaláról így vall az író: „Koránt sincs befejezve. Életrajzot bajos befejezni, azt addig írja az ember, míg lélegezni tud. Utolsó fejezetének társszerzője így is a halál. Az elkészítendő munka harminchárom fejezetből fog állni: több mint kétszer annyi van hátra talán, mint ami itt olvasható. A bölcs olvasó előlegezett bizalmát kérem addig. Irgalmát, ha úgy tetszik. Aminek történetét nem beszélhettem, nem tudtam elbeszélni eddig: líraként, verseimből kell kiolvasnia egyelőre”. Felnőttoktatási Kislexikon (Kossuth Könyvkiadó, 1987 — 265p.) A mintegy ezer címszót tartalmazó kislexikon felöleli mind a dolgozók iskolái, mind a politikai és a közművelődési tanfolyamok oktatási módszereit és szervezeti kérdéseit. Tartalmazza továbbá azokat az ismereteket is, amelyeket a felnőttoktatás olyan speciális területei műveltek ki. mint például a vezetőképzés, a munkahelyi nevelés, a katonai nevelés vagy a büntetés végrehajtása. Szinai Miklós: Ki lesz a kormányzó? (Kossuth Könyvkiadó, 1987 — 102 p.) Az első nemzetgyűlés 1920. március 1- jén választotta Horthy Miklóst kormányzóvá. Előtte két héttel gyilkolták meg a Népszava szerkesztőjét, Somogyi Bélát és munkatársát, Bacsó Bélát. Míg a bűnüggyel foglalkozó irodalom eddig kevés figyelmet szentelt a gyilkosság és a kormányzóválasztás összefüggéseire, e munka új forrásanyag alapján és teljesen új nézőpontból, elsősorban ezt a kapcsolatot vizsgálja. Nagy László: Erdélyi boszorkányperek (Kossuth Könyvkiadó, 1988 — 231 p.) Erdélyt nem azért nevezik Tündérországnak, mert tündérien szép. hanem politikai - állhatatlansága, belvillongásai miatt. Ezek után nem csodálható, hogy Bethlen Gábornak a Báthory-rokonság három „vilió tündér” ellen indított boszorkánypere feltehetően fiskális per volt, céljuk pedig a nagy fejedelem birtokszerzési vágya. S a három „boszorkány”? Dengeleghyné Török Kata. Im- reffiné Iffjú Kata és a Bűbájos Báthory Anna. Magyar- és Erdélyország története a háttér, míg az előtérben egy-egy szemvillanásra elibónk libben a förtelmes bűnökkel vádolt három szépasszony ködalakja. 89
