Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 2. szám - VERS - PRÓZA - Wéber Tünde: Békásdűlő (egyfelvonásos)
„Aliig használt középhatótávolságú rakéták eladása és vétele. Gyors, olcsó, biztonságos”. De hát miért szórja a cédulákat az ajtó előtt, miért nem vigyáz jobban a ‘tisztaságra? Hát ilyen emíber az én szomszédom és hogy voltaképpen milyen? Azt nem tudom. (Pökoli zaj, majd ismét csend). BRUHÄCS — Valaki az éj leple alatt tengópályát rajzolt itthon. Ez kérem kizárt, ezt nem lehet megengedni, mert ezen. a pályán tengózni fognak és itt kérem szépem zaj lesz. Szólt a TANÁCS, az ÁLLAM és az ENSZ-meg- bízott. Én is szóltam, itt a névjegyem. (Tová'bb töri a tengópálya vonalát). Az EGYIK GYEREK (Odalép hozzá) — Megnézhetem? (Átveszi) — Tényleg. Tökalsó! BRUHÁCS — Nano! Felső! ! ! BRUHÁCS — A TANÁCS megígérte ... GYEREKEK — Az ígéret a legérettebb ige, amit 'különböző időben lehet tenmi ... EGYIK GYEREK — Ügy mint: tapogatózás — jelen idő! MÁSIK GYEREK — Remény: jövő idő! HARMADIK GYEREK — Kinevezés: jelenítő mód! NEGYEDIK GYEREK — Alkudozás: feltételes mód! TREZOR — Végül is: milyen ember a szomszédom? Melyikünk különb, melyik a jobb? ÖTÖDIK GYEREK — Aztán itt van a névmás: olyan szó, amelyben az egyik ördög, a másik pokol, csak a név más: az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz! TREZORNÉ (Gömbölyded, kissé slampos, de büszke) — Meg kell csinálni. Múltkor a kockaköveket szedtük fel a nyugalom, a csend miatt. Nem szabad semmit sem kockáztatni! (Pokoli zaj, majd ismét csend. Időközben Obligú négykézláb szalad a ten- gópálya körül. A hátán Neglizsé lovagol, Lyenő hajtja őket ostorral.) LYENÖ — Gyite Fakó a csatiába! Jajj, aki a magyart bántja! Juhé! BRUHÁCS (Végre befejezi a munkát, hóna alá veszi a légkalapácsot és bemegy a háába.) OBLIGÖ — Csaknem pályamódosítást hajtottam végre: a mémökpályát majdnem felcseréltem az ügetőpályával. LYENÖ (A házra mutat) — Te mondd, mennyibe kerülhet itt egy lakás? OBLIGÓ — Az a fekvéstől is függ. Én általában a hátamon fekszem. (A házból hangok hallatszanak. Trezor és Trezomé alighanem lefeküdni készülnek. Qbligó, Lyenő, Neglizsé és a gyerekek az eikély alatt ülnek. Most ők figyelik az „előadást”.) TREZOR — Kedves nőm, jól fekszel? TREZORNÉ — Nagyon jól. TREZOR — Nem fázol? TREZORNÉ — Nem. TREZOR — Az ablakon nem jön huzat? TREZORNÉ — Nem. TREZOR — Nos, akkor cseréljünk fekhelyet... NEGLIZSÉ (Obiigához) — Szép kis családi béke. A legfőbb válóok a házasság. OBLIGÓ Most itt az ünnep, a békák ünnepén mindent kimondhatunk. Csak dűlőre kellene vinni végre ezt a békásdűlői békaünnepet. 25
