Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 2. szám - HAGYATÉK - Szecskó Károly: A munkáshatalom újjászervezése Heves megyében 1956-57-b en
a legrosszabb, ahol még ekkor mintegy 20 községben működött a munkástanács. A tanácsok újjászervezése más megyéknél talán gyorsabban ment végbe. 1957. március 29-én már az első megyei tanácsülést is sikerült megtartani. A tanácsoknál is bonyolultabb és nehezebb feladatot jelentett a karhatalom felállítása és a rendőrség újjászervezése. A karhatalom megszervezése nem volt könnyű feladat, hisz novemberben még a forradalmi erők jelentős része defenzívában volt. A megyei elnökség ekkor a szervezés politikai irányításával Ivády Józsefet bízta meg, a katonai szervezők Lintallér László és Budai György voltak. Szívós munkával sikerült elsőként az egri, majd a füzesabonyi egységet létrehozni. December hónapban minden városban és járási székhelyen megalakult egy 25—30 fős karhatalmi egység. Tagjai főként a honvédség rendszerhez hű, hivatásos és tartalékos tisztjeiből, pártmunkásokból, ipari munkásokból, állami gazdasági dolgozókból és párttag tsz-tagokból kerültek ki. A karhatalom igen cselekvőén tevékenykedő forradalmi fegyveres szervezet volt. Komoly munkát végzett az utóvédharcokat folytató ellenforradalmi erők leküzdésében, a rend és a nyugalom helyreállításában, a termelőmunka zavartalanságának biztosításában. Meghiúsította az ellenforradalmi akciókat, felkutatta a politikai és a köztörvényes bűnözőket, lőszereket, robbanóanyagokat gyűjtött ösz- sze. Munkája közben meg kellett küzdenie az ellenforradadmárok rágalmaival és sértegetéseivel. A rendőrség megyei szervezete az ellenforradalmi események hatására szintén felbomlott, s állománya szétszóródott. A korábban a rendőrség kötelékében dolgozók egy része november 4. után alkalmatlan volt a szocialista rendszer további szolgálatára. A megyei ideiglenes elnökség 1956. december 21-i ülésén hozott határozatot a rendőrség újjászervezésére. 1957. január 14-én, már napirendre tűzte a közbiztonság helyzetét. Ekkorra már a megyei, a járási és városi rendőrkapitányságok, az őrsök szervezete létrejött. December közepétől megkezdték a politikai és a köztörvényes bűncselekmények felszámolását. A rendőrség ebben az időszakban a karhatalmistákkal együtt, számos fegyvert és sok lőszert összeszedett. 1957 folyamán a rendőri állomány stabilizálódott. A rendőrség munkájának javulása szempontjából felbecsülhetetlen jelentősége volt annak, hogy 1956 decembere és 1957 február vége között létrehozták a pártszervezeteket. A rendőrség állományának 96 százaléka munkás- és parasztszármazású volt. A rend helyreállításában, a hatalom megszilárdításában fontos szerepe volt a bíróságok és az ügyészségek újjászervezésének. A rendőrség újjáalakítása és eme folyamat egymástól elválaszthatatlan volt. A bíróságokat és ügyészségeket különböző szinteken már 1956 decemberében újjáalakították. Az átszervezés során e szervezetek apparátusából eltávolították az ellenforradalom alatt kompromittált személyeket. Az ügyészség és bíróság állományában a rendszerhez hű szakemberek maradhattak. Munkájuk középpontjában 1957 végéig az ellenforradalmi bűnügyek tárgyalása állott, ezek során az esetek többségében körültekintő ítéleteket hoztak. A megye közbiztonságának megszilárdulását jelentősen elősegítette a munkásőrség életre hívása. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1957. február 12-i határozatát követően, megyénkben is megindult a szervezőmunka. Február végére, illetve március elejére létrehozták a megyei, a járási és a városi parancsnokságokat. Május közepére lényegében befejeződött a szervezőmunka. Ekkorra a megye területén három zászlóaljat és három önálló századot alakítottak meg. A munkásőrség állományának többsége ipari és állami gazdasági dolgozókból, tsz-tag párttagokból, pártmunkásokból került ki. Felvettek arra alkalmas pártonkívülieket is. Nemcsak a párttagok, hanem a szocializmus minden őszinte híve lelkesedéssel vette tudomásul, hogy a párt felfegyverezte a munkásokat. Ez a tény a dolgozó- tömegekben növelte a párt iránti bizalmat, fokozta elszántságukat az ellenforradalmi megnyilvánulásokkal szemben. Az államhatalom megszilárdítása, a rend helyreállítása lehetővé tette a tömegszervezetek és tömegmozgalmak újjászervezését. A tömegszervezetek közül különösen fontos volt a munkásság, a dolgozók nagy tömegeit tömörítő szakszervezetek újjáalakítása. Igen nagy jelentősége volt annak, hogy a SZOT november 4. után kiállott a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány mellett, majd 1957. januári teljes ülésén elutasította a sztrájk jelszavával űzött demagógiát. A Szakszervezetek Heves Megyei Elnöksége 1956. november 12-én nyilatkozatot adott ki. Ebben kiállott a kormány mellett, s felszólított a termelés megindítására. Az akkori álláspontnak megfelelően, felhívta a dolgozókat a munkástanácsok támogatására. November és december hónapokban egyes szakszervezeti vezetőknél, s a tagság bizonyos köreiben is hatott a párttól független szakszervezetek eszméje. A szakszervezetek megyei elnöksége 1957. május 22-i ülésén azonban már meg77
