Hevesi Szemle 15. (1987)

1987 / 2. szám - HAGYATÉK - Szecskó Károly: A munkáshatalom újjászervezése Heves megyében 1956-57-b en

a legrosszabb, ahol még ekkor mintegy 20 községben működött a munkástanács. A tanácsok újjászervezése más megyéknél talán gyorsabban ment végbe. 1957. március 29-én már az első megyei tanácsülést is sikerült megtartani. A tanácsoknál is bonyolultabb és nehezebb feladatot jelentett a karhatalom felállítása és a rendőrség újjászervezése. A karhatalom megszervezése nem volt könnyű feladat, hisz novemberben még a forradalmi erők jelentős része defenzí­vában volt. A megyei elnökség ekkor a szervezés politikai irányításával Ivády Jó­zsefet bízta meg, a katonai szervezők Lintallér László és Budai György voltak. Szívós munkával sikerült elsőként az egri, majd a füzesabonyi egységet létrehozni. December hónapban minden városban és járási székhelyen megalakult egy 25—30 fős karhatalmi egység. Tagjai főként a honvédség rendszerhez hű, hivatásos és tartalékos tisztjeiből, pártmunkásokból, ipari munkásokból, állami gazdasági dol­gozókból és párttag tsz-tagokból kerültek ki. A karhatalom igen cselekvőén tevékenykedő forradalmi fegyveres szervezet volt. Komoly munkát végzett az utóvédharcokat folytató ellenforradalmi erők le­küzdésében, a rend és a nyugalom helyreállításában, a termelőmunka zavartalan­ságának biztosításában. Meghiúsította az ellenforradalmi akciókat, felkutatta a politikai és a köztörvényes bűnözőket, lőszereket, robbanóanyagokat gyűjtött ösz- sze. Munkája közben meg kellett küzdenie az ellenforradadmárok rágalmaival és sértegetéseivel. A rendőrség megyei szervezete az ellenforradalmi események hatására szintén felbomlott, s állománya szétszóródott. A korábban a rendőrség kötelékében dol­gozók egy része november 4. után alkalmatlan volt a szocialista rendszer további szolgálatára. A megyei ideiglenes elnökség 1956. december 21-i ülésén hozott hatá­rozatot a rendőrség újjászervezésére. 1957. január 14-én, már napirendre tűzte a közbiztonság helyzetét. Ekkorra már a megyei, a járási és városi rendőrkapitány­ságok, az őrsök szervezete létrejött. December közepétől megkezdték a politikai és a köztörvényes bűncselekmények felszámolását. A rendőrség ebben az időszak­ban a karhatalmistákkal együtt, számos fegyvert és sok lőszert összeszedett. 1957 folyamán a rendőri állomány stabilizálódott. A rendőrség munkájának javulása szempontjából felbecsülhetetlen jelentősége volt annak, hogy 1956 de­cembere és 1957 február vége között létrehozták a pártszervezeteket. A rendőrség állományának 96 százaléka munkás- és parasztszármazású volt. A rend helyreállításában, a hatalom megszilárdításában fontos szerepe volt a bíróságok és az ügyészségek újjászervezésének. A rendőrség újjáalakítása és eme folyamat egymástól elválaszthatatlan volt. A bíróságokat és ügyészségeket különböző szinteken már 1956 decemberében újjáalakították. Az átszervezés során e szerveze­tek apparátusából eltávolították az ellenforradalom alatt kompromittált szemé­lyeket. Az ügyészség és bíróság állományában a rendszerhez hű szakemberek maradhattak. Munkájuk középpontjában 1957 végéig az ellenforradalmi bűnügyek tárgyalása állott, ezek során az esetek többségében körültekintő ítéleteket hoztak. A megye közbiztonságának megszilárdulását jelentősen elősegítette a munkás­őrség életre hívása. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1957. február 12-i határozatát követően, megyénkben is megindult a szervezőmunka. Február vé­gére, illetve március elejére létrehozták a megyei, a járási és a városi parancsnok­ságokat. Május közepére lényegében befejeződött a szervezőmunka. Ekkorra a megye területén három zászlóaljat és három önálló századot alakítottak meg. A munkásőrség állományának többsége ipari és állami gazdasági dolgozókból, tsz-tag párttagokból, pártmunkásokból került ki. Felvettek arra alkalmas pártonkívülieket is. Nemcsak a párttagok, hanem a szocializmus minden őszinte híve lelkesedéssel vette tudomásul, hogy a párt felfegyverezte a munkásokat. Ez a tény a dolgozó- tömegekben növelte a párt iránti bizalmat, fokozta elszántságukat az ellenforra­dalmi megnyilvánulásokkal szemben. Az államhatalom megszilárdítása, a rend helyreállítása lehetővé tette a tömeg­szervezetek és tömegmozgalmak újjászervezését. A tömegszervezetek közül külö­nösen fontos volt a munkásság, a dolgozók nagy tömegeit tömörítő szakszervezetek újjáalakítása. Igen nagy jelentősége volt annak, hogy a SZOT november 4. után kiállott a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány mellett, majd 1957. januári tel­jes ülésén elutasította a sztrájk jelszavával űzött demagógiát. A Szakszervezetek Heves Megyei Elnöksége 1956. november 12-én nyilatkozatot adott ki. Ebben kiállott a kormány mellett, s felszólított a termelés megindítá­sára. Az akkori álláspontnak megfelelően, felhívta a dolgozókat a munkástanácsok támogatására. November és december hónapokban egyes szakszervezeti vezetőknél, s a tagság bizonyos köreiben is hatott a párttól független szakszervezetek eszméje. A szakszervezetek megyei elnöksége 1957. május 22-i ülésén azonban már meg­77

Next

/
Thumbnails
Contents