Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 2. szám - HAGYATÉK - Szecskó Károly: A munkáshatalom újjászervezése Heves megyében 1956-57-b en
SZILARD LETT A NÉPHATALOM A munkáshatalom újjászervezése Heves megyében 1956-57-ben 1956 őszén az ellenforradalmi erők támadásuk fő tüzét Heves megyében is a szocialista építés vezető ereje, a párt ellen irányították. Az október 23-át követő napokban az ellenforradalom csapásai következtében a Magyar Dolgozók Pártja megyei szervei és szervezetei széthullottak. Különösen bénítólag hatott a megye életére a megyei pártbizottság felszámolása, október 27-én. A párt megbénítása együtt járt a kommunisták, elsősorban a párttitkárok üldözésével, több helyen hivatalból való elbocsátásukkal, megfélemlítésükkel. A párt szervezeteinek széthullása szerencsére nem jelentette a párttagság, a kommunisták teljes akcióképtelenségét. A szilárd és bátor kommunisták az ellen- forradalom napjaiban részt vettek az üzemek, a termelőszövetkezetek védelmében. Különösen említésre méltó a petőfibányai kommunista bányászok egy csoportja, akiknek kezében fegyver volt, s nemcsak a telepen, hanem a környező községekben is biztosították a rendet. Ezekben a tragikus napokban alapvető fontosságú volt a párt szétzilált erőinek átmentése, a visszavonulás megszervezése és a kibontakozás útjának keresése. Ez minden városban, járásban és településen lényeges volt, de különösen fontos volt a megyeszékhelyen, Egerben. Üj fejezetet nyitott a párt megyei történetében is november 4-e, amikor is ismertté vált az új forradalmi központ létrejötte, a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány megalakulása. 1956. november 9-én jelent meg a Népújságban az MSZMP ideiglenes elnökségének — amelynek élén Putnoki László állt — felhívása, amelyben felszólítottak a kommunistákat, hogy soraik rendezésére a városokban és a járásokban alakítsák meg az ideiglenes elnökségeket. A párt újjászervezése 1957 tavaszára megyénkben is befejeződött. A folyamatot május 25-én, a megyei pártaktíván értékelték. A beszámoló átfogóan vázolta az 1956. november 4. óta megtett út tapasztalatait és tanulságait. Megállapította, hogy „ . . . pártunk egészségesen fejlődik, vezetőségeink túlnyomó többsége becsületes, a néphez, a párthoz hű emberekből áll. A vezetők többsége olyan emberekből tevődik össze, akiket a tömegek szeretnek és becsülnek.” Az aktíva jelentősége volt, hogy a párt megyei történetében lezárta az 1956. november 4-ével kezdődő időszakot, megszüntette a párt szerveinek ideiglenes jellegét. Az eddigi, ideiglenes elnökségek és intézőbizottságok feladatkörét a párt- végrehajtóbizottságok és a pártbizottságok vették át. Az újjászervezés befejezésekor a párt tagjainak és tagjelöltjeinek száma mintegy 11 ezer fő volt. A taglétszám 88—90 százaléka az egykori MDP-tagok közül került ki, 8—10 százaléka pedig újonnan felvett párttag volt. Az MDP volt tagjainak és tagjelöltjeinek mintegy 60 százaléka került át az MSZMP soraiba. A taglétszám kisebb volt mint 1956 előtt, de a tagság eszmeileg, politikailag egységesebb és szilárdabb volt, mint korábban. Az újjászervezés során kikerültek a pártból majdnem teljes egészében az oda nem való személyek, ösz- szetétele a munkáshatalom szempontjából kedvezőbb lett, mint korábban. A tagság mintegy 45 százaléka az ipari és a mezőgazdasági munkásság soraiból került ki. A munkáshatalom helyreállítása és megszilárdítása megkövetelte az államhatalom szerveinek, a tanácsoknak az újjáalakítását is. Az ellenforradalom napjaiban azokat felszámolták, s helyükre különféle nevű ellenforradalmi szervezetek kerültek. A megyei tanácson október 29-től november 4-ig a hatalmat „forradalmi tanács” gyakorolta. E bizottság utasítást adott arra, hogy a járásokban, a városokban és a községekben munkástanácsokat, forradalmi tanácsokat, nemzeti bizottságokat hozzanak létre. E szervek leváltották a tanácsok kommunista vezetőit és munkaviszonyukat is megszüntették. A megyei ideiglenes elnökség 1956. december 21-i ülésén tűzte napirendre a tanácsok újjászervezését. Már december 18-tól működött a megyei tanács végrehajtó bizottsága, de még ekkor a falvak mintegy egyharmad részében az ellen- forradalmi szervezetek bitorolták a hatalmat. A helyzet a pétervásári járásban volt 76
