Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 1. szám - TÁJOLÓ
át e munkát, amelyből képet alkothatunk az egyik legnagyobb portréfestőről. Mindehhez társul a félszáz reprodukció, amelyek elősegítik az elméleti utalások beható tanulmányozását, a szerző gondolatmenetének követését. Gulácsy Irén: Nagy Lajos király (Kentaur Könyvek, 1986 — 690 p.) Először 1937-ben látott napvilágot ez a huszonnyolc fejezetre tagolt nagyregény, amely Gulácsy történelmi kutatásainak tükrében láttatja az 1380-as évek miliőjét, a kor szokásait, tárgyi világát, jogi, állami és társadalmi rendszerét. A gondosan szerkesztett, archaizáló és gazdag írói eszköztárat felvonultató nyelven megírt történet két problémakörre épül: Lajos, a rá nehezedő államügyek és a birodalom megszilárdítása feladatainak szorításában szörnyű betegségtől, leprától szenved. Erzsébet, aki mit sem sejt erről, ugyanakkor értetlenül szemléli férje lassú leépülését, családjától való kényszerű elfordulását. A cselekményszövés eredetiségét érzékletes jellemábrázolások sora teszi teljessé, amely leginkább az ellentmondásos személyiségű Erzsébet bemutatása révén nyilvánul meg. kiállítások A Hevesi Szemle Kisgalériájában márciusban és áprilisban Agárdi Gábor Kos- suth-díjas színművész ikonjai tekinthetők meg. míg lapunk galériájában — ugyancsak az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán — március 30-tól április 5-ig Demjén Attila festményei, Szabó László szobrai és Molnár István fotói láthatók. A Hatvani Galéria március 8-ig Isitó- kovits Kálmán és Kazanlár Emil Ámon festőművészek munkáinak ad otthont, míg március 13-tól Tóth D. László festőművész emlékkiállítása és Király Róbert szobrászművész tárlata nyílik itt. Egerben, a Megyei Művelődési Központban Pinczehelyi Sándor grafikái kerülnek a paravánokra márciusban, áprilisban pedig Buczkó György iparművész mutatkozik be itt. A megyeszékhely Ifjúsági Házában, márciusban, a középiskolai diákgaléria látogatható, s ezzel egyidőben rendezik Dévényi Jánosnak, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanárának kiállítását. Erdész Judit Mária népi iparművész áprilisban adja közre munkáit. A Gyöngyösi Galériában márciusban még megtekinthetők megyénk amatőr képzőművészeinek alkotásai: mintegy negyven festmény, kisplasztika, illetve szobor. ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁSOK Az elkövetkező két hónapban folytatja sikeres sorozatait az Egri Ifjúsági Ház. A környezetvédelem iránt érdeklődők márciusban az ipari szennyezések hatásáról. áprilisban pedig vizeink állapotáról hallhatnak dr. Brajer Lá:z'ó egyetemi docenstől, valamint dr. V. Nagy Imre egyetemi tanártól. A népköltészet és az évkör sorozatban Papp Gábor művészettörténész előadásainak címe: Korai kakasszó — újuló bánat, illetve Farkasűző kismalac — Feltámadás happy enddel. A barangolás az egri vár múltjában című program jóvol. tából Eger ostromáról beszél Sugár István történész. A Hatvani Galériában március 16-án, Moldován Stefánia Liszt-díjas érdemes művész ária- és dalestjét tartják. Közreműködik Kiss András hegedűművész. Március 23-án, a művész születésének századik évfordulója alkalmából. Kassák Lajos-emlékestet rendeznek ugyanitt. Ennek keretében művészettörténészek, írók, költők elemzik az ismert avantgardista alkotó életpályáját, míg Kulcsár Imre színművész a verseit tolmácsolja. IRODALOM, ZENE A Megyei Művelődési Központban újabb állomásához érkezik az Egerből indultak sorozat. Márciusban Tóth Lnikj, a Madách Színház, áprilisban pedig Bárdos Margit, a veszprémi Petőfi Színház művésze lép pódiumra. Az Egri Ifjúsági Házban újabb rendhagyó irodalomórákra várja az érdeklődőket Havas Judit előadóművész, összeállításaiban Nagy Lászlót és Illyés Gyulát mutatja be ismert és kevésbé ismert verseiken keresztül. A fiatalabbaknak ajánlják a Pingvin pantomimegyüttes új műsorát is. Ugyanitt a dzsesszkedvelőknek szerezhet örömet Szabó Sándor és a belga Gilbert Isbin gitáros és Major Balázs dobos koncertje. A Megyei Művelődési Központban februártól havonta egy vasárnap délelőtt várja házimuzsikára az érdeklődőket az Egri Szimfonikus Zenekar.
