Hevesi Szemle 15. (1987)

1987 / 1. szám - VÉSŐ - PALETTA - Bakó Zsuzsa: Egy festő emlékezete

plein-air festészet tanulságait, a szín és a fény szerepének hangsúlyozásával, valamint ember és környezet harmonikus egységének ábrázolásával.

A főiskolán is a nagybányai hagyományokon felnőtt, a természetelvű látásmódot magukénak valló tanárok oktatták, mint Szőnyi István, Boldizsár István, Varga Nándor Lajos. Hatásuk, különösen Szőnyié, több művön is érezhető. Erről tanúskodnak az 1946-ban festett Matild néni és a Hátakt, valamint a tápiószelei művésztelepen készült, Hazafelé című művei. E korszak, de talán egész életművének egyik legjobb alkotása a Falusi temetés. A kép előterét teljesen betöltő, egészen közel hozott arcokon fájdalom, bánat, lemondás tükröződik, a háttérben fehérlő domboldalon a fekete fejfák jelzhc csak a lezajlott eseményt. A különleges képszerkesztés erőt és monumentális hatást kölcsönöz a kompozíciónak.

A tápiószelei művésztelepen töltött évek alatt házasságot köt András Gizella festőművésszel, akivel először Gyöngyösre, majd 1948-ban Egerbe költöznek. 1950-től az egri Kiskereskedelmi Vállalat dekoratőre, majd 1957-től az eg. gri Gárdonyi Géza Színház díszletfestőfestőművésze, egészen 1985-ben történt, végleges nyugdíjazásáig. Munkája mellett kedvtelésből és hivatása iránti sze- retetből, festéssel is foglalkozik.

Még korai, 1945 körül keletkezett, bibliai témájú műve a Példabeszéd, amely kísérlet a nagyobb igényű, monumentális kompozíció irányába. 1950 körül több, színekben gazdag festői csendélet készült, amelyek közül a Hortenziák című emelkedik ki érdekes kompozíciójával és finom színeivel. A város iránti szeretetéről több tájkép, így a Népkert, a Kilátás ablakunkból és az Eger látképe, valamint számos akvarell tanúskodik. A közönség előtt még ismeretleMatild néni

78