Hevesi Szemle 15. (1987)
1986 / 6. szám - TIZENÖT ÉV - Szecskó Károly: Megyei folyóirataink múltjából
A kiadvány közreadta a sajtóval kapcsolatos hivatalos rendeleteket. Bizonyara az 1867-es kiegyezés adott okot az 1848. évi sajtótörvények publikálására. Különösen az 1866-os évfolyamban, a szerkesztő számos levelet közölt, ösz- szesen 39-et találhatunk benne. A levélírók, akik általában nyomdászok voltak, az ország legkülönbözőbb helyein élteik. Általában a szakmabeliek életéről, a nyomdászat jelentősebb eseményeiről számoltak be. Az 1866-os évfolyamban könyvszemlét adott közre a szerkesztő, az egri és a debreceni nyomdában az előbbi évben előállított kiadványokról. Ebből megtudhatjuk, hogy a helyi nyomdában abban az évben ötvennégy féle kiadvány látott napvilágot. Az év terméke volt a Zsasskovszky-testvérek Orgonaiskola című műve, az Ihász Gábor nyelvész által az algimnáziumok számára írott magyar nyelv tankönyvek, a Mindszenty Gedeon költő által szerkesztett Egri Népkönyv III. füzete. Itt készült a híres Egri Képes Naptár. Az Eger című politikai és vegyes tartalmú hetilap, a gyöngyösi Horner István orvos által szerkesztett Hasonszenvi Közlöny. Hirdetések közlésére is vállalkoztak. Az előfizetők hirdetéseit díjtalanul közölték. A hirdetések a lap profiljának megfelelően, a legtöbb esetben a nyomdászok álláskeresésével, illetve a nyomdatulajdonosok állásközléseivel foglalkoztak. A szépirodalmi anyagot a versek képviselik. Az összesen huszonhárom költeményből tizennégy eredeti, négy utártközlés. s öt átdolgozás. Többségük a nyomdászattal és a sajtóval kapcsolatos témákról szólA szerkesztő a lap szemléletessé tétele érdekében illusztrációkat is közöli. Ezek többségét Sajóssy Alajos, neves helyi festőművész és rajztanár készítette Például közreadott rajzokat a korábeli nyomdagépekről, nyomdászati eszközökről, s régi nyomtatványokról. Az új orgánumot az olvasók nagy örömmel fogadták. Ezt a szerkesztőhöz küldött levelek is bizonyítják. Szőlőssy Mihály Szegedről 1866. januárjában ezeket irta: „Az első hang, mint e lapok hasábjain hallok, az öröm. a lelkesülés hangja, azon örömé, hogy végre megnyílt a tér, melyen egyesülhetünk szellemileg művészetünk emelésére, $ érdekeink, s anyagi helyzetünk jobbításának előmozdítására ." Burch Ágoston Kolozsvárról ez év februárjában küldött levelében így kiáltott fel: „Már régen volt szükségem egy ily hasznos szaklapra." Nagy Lajos Szat- márról 1866. március 6-án ezeket írta: megjelentetésével mintegy felvillanyozni látszik a szétszórt, hallgatag erőket.” Ugyanő „Baráti hangok a Gutenberg olvasóihoz" címmel versben is hangot adott lelkesedésének. A szerkesztő az 1867. évi 23. számban nyilatkozatot adott közzé, amelyben ezeket olvashatjuk: „Tudomásomra jutott, hogy Pesten az önképző egylet köréből uj szakkczlöny indul meg, minél fogva a Gutenberget ez év végével megszüntetem. Alkalmat veszek magamnak ezúttal, hogy lapom t. olvasói szíves pártolását, s lelkes munkatársaim, barátaim buzgó, önzetlen fáradozását megköszönöm; az uj vállalatot pedig, amely tekintve a fővárosban csoportosult szellemi és technikai erőt, szép reményekre jogosít, szíves pártolásukba ajánlom.’’ A Gutenberg tehát kétévi fennállás után búcsút mondott olvasóinak. Története folyóirat- és nyomdásztörténetünk szép, eddig nem méltatott fejezetét alkotja.. A XIX. század második felében országszerte számos tanügyi folyóiratot alapítottak. Ez alól nem volt kivétel Heves megye sem. Ez a tény összefüggött az 1868-as népiskolai törvény elfogadásával. A legelső megyei pedagógiai folyóiratot az Egri Föegyházmegyei Római Katolikus Tanítóegyesület adta ki. 1872. január 1-vel indult az Elemi Tanügy című szakfolyóirat az Egri Egyházmegyei Közlöny mellékleteként. A lapot Zsendovics József egri kanonok indította meg. s Párizsa János egri tanító szerkesztette. A lap első számában közölt ajánlás így indokolta meg a folyóirat megindításának szükségességét: „Azon örvendetes lendület, mélyet a népnevelés, valamint ország szerte, úgy különösen egyházmegyénk területén nyert, fölötte kívánatossá teszi, hogy a folytonos érdeklődés fenntartása, a kölcsönös eszmecsere és az összhangzó működés eszközlése végett az országos tanügyi szaklapok mellett különösen olyan helyi közlönyünk is legyen, mely elsősorban terjedelmes egyházmegyénk nép nevelési ügyét képviselje, a tanítói önképző körök munkálatait, tanácskozási jegyzőkönyveit közölje..,’’ 1873-ban a lap szerkesztését Katinszky Gyula egri tanítóképző intézeti tanai' vette át. Még ebben az évben a lap különvált az Egri Egyházmegyei Közlönytől, s önálló folyóiratként élt tovább. 1877-től a Népiskolai Tanügy nevet vette fel. Katinszky Gyula 1891. derekáig volt a lap szerkesztője és kiadója. Ebben az évben a lap szerkesztésével Kelemen Lajos egri tanítót bízták meg. aki Schultz 54
