Hevesi Szemle 15. (1987)
1986 / 6. szám - TIZENÖT ÉV - Szecskó Károly: Megyei folyóirataink múltjából
És ha nem? Azt tudjuk, hisszük, hogy a diófa gyümölcsének izét a későbbi korok ínyéi is ízesnek találják majd. De azokat a terveket, elképzeléseket, amelyeket most és itt vetettek papírra, s amelyek sorra-rendben, de a távolabbi jövőben valósulnak meg általunk, tőlünk eredeztetve az utókor számára, azokat kóstolva, „ízlenek”-e majd a „gyümölcsök” nékik, az unokáknak és azok gyermekeinek? A diófapéldának, tanulságos történetének igencsak kitűnő, de mesés anekdotának vajon van-e helyük és értelmük egy országrész holnapjának szigorú rendű megtervezésében? Nem a magunk s mostani szájíze szerint tervezünk? Nem a magunk meg nem valósult, mert talán meg nem is valósulható álmait vetítjük ki a jövő évezredére? Más szóval: nem erőltetjük-e rá a ma elképzeléseit, a ma lehetőségeinek köntösében az utódainkra, akiknek akkor már más lesz, vagy legalábbis lehet az elképzelésük — és nem az álmuk! — a köröttünk való világ rendjéről, a városokról és a falvakról, azok kapcsolatáról, a közösségi formák lehetőségeiről, az élet tárgyi valóságáról? Jaj, csak kihajtson, árnyékot terítsen, gazdag gyümölcsöt hozzon ez a diófa: az általunk is megálmodott XXI. évszázad! Hát ezért nem az értekezlet témája volt az, amely érdekelt, hanem a homo sapiens, inkább a gondolkodó, az álmokat tervekbe foglalni képes embere e viharos XX. század végének. A HEVESI SZEMLE ELŐDEI VOLTAK Megyei folyóirataink múltjából A Hevesi Szemle 15. születésnapját ünnepeljük. Ez a tény megköveteli tőlünk, hogy emlékezzünk a Szemle elődeire. Ezért most, a teljesség minden igénye nélkül — az egyházi folyóiratok kivételével — bemutatjuk a XIX. században alapított megyei folyóiratokat. Megyénkben a folyóiratkiadásnak országos viszonylatban is jelentős múltja van. Első orgánumaink a múlt század közepén keletkeztek. Induló folyó irataink alapítása Joó Jánosnak, az egri rajziskola tanárának nevéhez fűződnek. Joó 1838-ban alapította első folyóiratát, Hétilapok címmel a „Műtudomány és egyéb hasznos ismeretek tér jesztésére.” A folyóirat amely a szerkesztő életének legjelentősebb vállalkozása volt, 1838. júliusában indult, és utolsó száma december 29-i keltezésű Megjelenése időszakában összesen huszonhárom száma jelent meg. majd megszűnt. A Hétil'apak hazánk első ipari jellegű folyóirata volt. Célkitűzése az volt, hogy a művészeteket és mesterségeket felien dítse. a mesteremberek rajztudását, szakmai ismereteit és általános műveltségi szintjét emelje. Előszavában Joó János így jelölte meg célját: „eszköz legyen a honi műszorgalom és ipar ébresztésére”. 51
