Hevesi Szemle 15. (1987)
1986 / 6. szám - VERS - PRÓZA - Szakonyi Károly: Kardok, kalodák (történelmi játék)
Bezerédj: Tudom. (Felbontja a levelet) „A brigadérosné asszony kitűnően érzi magát Bécsben. Ha netán látni kívánná a feleségét, nálam bármikor nyitott ajtókra talál. A hős brigadérost különben Bécsben másvalaki, egy igen magas személyiség is szívesen látná...” (összegyűri a levelet) A gazemberek! (Compónak) Eredj a kocsmába. Mondd meg a korcsmárosnak, hogy minden úgy legyen, ahogy intézkedtem! Hordókat csapra! Hívjanak muzsikusokat! És a tisztek mind ott legyenek, akiket (hívattam! Na, fuss! (Compó lódul) Hé! De előbb vesd le ezt a maskarát, te . . . Szepi! Compó: Minden úgy lesz, ahogy parancsolja! (Kiszalad. Bezerédj tölt, iszik, aztán sarokba vágja a kupát). Bezerédj: Hát legyen! Legyen, ahogy lennie kell! Ahogy lehetséges! A ku- tyamindenét a világnak! .... 20. jelenet VÁLTÁS Kőszeg. Kocsma udvara. Csaposlegények hordókat gurítanak be. Némelyiket fenékre állítják, padlókat fektetnek át rajtuk padnak, asztalnak. Egy nagy hordót csapra ütnek. Zenészek jönnek, muzsikálnak. Kuruc tisztek gyülekeznek, isznak, hallgatják a zenét. Hasszán tárogatózik. Szóló. Tisztek énekelnek. Köztük László, Üjkéry hadnagy, Kis Pál főihadnagy. Szegedy ezredes Bottka Ádám őrnaggyal jön. Majd Bezerédj, végül Horváth István alezredes. Bezerédj: Uraim! Mindenki a vendégem! Többen: Éljen! Éljen!!! Bezerédj: Igyanak, mulassanak! (Rázendítenek. Néhányan hajdútáncot járnak). Üjkéry: (Lászlónak) Isten hozott közénk! László (meglepetten) Közétek? Hiszen együvé tartozunk! Üjkéry (elérti) Szép, hogy velünk tartasz. Nagy dolgok készülődnek! Nagy dolgok! Bottka Á.: Na, Lackó, kedves sógor, koccintsunk a békére! László: Mire? (Nevet) Jól adod! Béke! Hol van még az! Bottka: (Üjkérynek, elmenőiben) Magyarázza meg neki, hadnagy úr! Üjkéry: (Lászlónak) Hamarosan végeszakad a háborúnak. Elég volt már. nem igaz? Az ország is békére áhítozik ... László: Miket beszélsz? Miféle békéről beszélsz? Rákóczi fejedelem nem köt gyalázatos békét! Üjkéry: A béke nem gyalázatos. A háború! A háború, az gyalázatos... László: Részeg vagy?! Üjkéry: (nevet) Soha nem voltam józanabb! A háború gyalázatos, rámegy az egész életünk. Meg a vagyonunk... László: (gúnyosan) Á, vagy úgy?! A vagyonunk? Üjkéry: A király mindenkinek megbocsát, aki hűségre tér... László: Hűségre, Árulásra! Üjkéry: Árulás! Nagy szavak! Ez itt már mészárszék, nem csatamező! Írásunk van róla, hogy a király mindenkinek nagyobb katonai rangot biztosít, aki beáll a császári hadseregbe, sőt még birtokot is adományoz azoknak, akik erre érdemeket szereztek ... László: (felháborodva) Nem hallgatlak tovább! Ez istenkísértés! Ez gyalázat! 22
