Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 5. szám - TUDOMÁNY - Sipos Lajos: Tallózás Babits Mihály levelesládájában
A mi a czímet illeti, hosszas meghányás vetés után „Levelek írisz koszorújából” mellett döntöttünk. A sorszámozást majd. magunk végezzük el, ön csak küldje mielőbb a korrektúrát és pedig közvetlenül czímemre. F. M. Zrínyi u. 1. A Nyugat érdeklődéssel várja az ön Ady czikkét és azt a másikat. Jó ünnepeket kívánunk önnek igaz baráti érzülettel. Híve Fenyő Miksa Ignotus Hugó — Babits Mihálynak (Budapest, 1909. jún. 11.) Kedves tanár űr, szépen köszönöm könyvét. Hogy milyennek látom poézisát, azt megírtam, s nyilván még egypárszor megírom, hogy milyen személyes kedvem s gyönyörűségem telik minden egyes versében, az olyan külön dolog, amit magam is csak versiben tudnék megírni. Csak annyit, hogy számomra nagy öröm, hogy kegyed a világon van, s még nagyobb, hogy oly hamar tudomásomra jutott. Ignotus Igaz társa és tisztelője Horvát Henrik — Babits Mihályinak (Nagyvárad, 1910. máj. 10.) Igen tisztelt Uram, Egy antológián dolgozom: magyar líra német fordításban, amelyben — szíves engedelmével — az ön költeményeit is be szeretném mutatni. Nagyon lekötelezne, ha eljuttatná hozzám a kötetén kívül megjelent költeményeit, főleg a „Danaidá- kat”, hogy ezek közül is választhassak, mert szándékom, domináló helyet juttatni az ön műveinek könyvemben. Mellékelve küldök három fordítást, igen érdekelne, hogy milyen benyomást tesznek önre. Felette értékes volna rám nézve, megismerni annak a művésznek a véleményéit, akinek elragadtatással hódolok. Mély tisztelettel Horvát Henrik Cím: Nagy-Várad f. kér. isk. tanár Felső kér. isk. Balázs Béla — Babits Mihálynak (Budapest, 1910. szept. 20.) Kedves Babies Mihály, ön nem szokott ugyan felelni leveleimre, de ezért eddig se nehezteltem és most olyasvalami késztet írásra, amit, hiszem, maga is fontosnak fog érezni. Értesíteni akarom valamiről és kérni valamire. A „Renaissance” című revue szellemi irányítását és szerkesztését Lukács György és én vettük át. (Névleg, politikailag és technikailag Zigány szerkeszti tovább.) Lukács és én a lapot egészen refor- náltuk. Üj programot, új stílust és új írógárdát állítottunk össze. Nem tudom, hogy önnek Lukács neve és az enyém megvilágítja-e már az új programot és szellemet. Röviden: Nyegleség, tárca stílus, játékos anarchizmus, forradalmiság pour forradalmiság, alkuvó népszerűség a könnyedség kedvéért való tartalmatlanság, modernség mint magában való érték, „bélkitaposó stílus” — nem fognak helyet találni a lapunkban. Komoly, előkelő és nagy formákban mozgó revuef akarunk, melynek nem az írásmód kellemessége, hanem a mondanivaló lesz első szempontja. Egy modern és ideális akadémikus revuet akarunk. Olyat, melynek a Nyugat mellett, mely minden kitűnősége mellett, kávéházi olvasmány is igyekszik maradni („melyet minden művelt ember olvas”) jogosultsága van. Mélyebb és utolsó kérdések szerint igazodót, mely a világnézetek szükségességét vallja és nem akar megállni a nagyúri impress!onizmus és a sans-coulotte történelmi materialistaság kényelmes pihenőin. Ne is legkülönbözőbb írók véletlen találkozó helye legyen, hanem stílusos lap, melynek stílusát a fentírtak határozzák meg (...) A Nyugattól egész független (sajnos) új szándékkal új kultúrideállal indulunk és embereinket gyűjtve először és elsőnek magára gondoltunk (...) Válaszát igazán türelmetlenül várom és előre köszönöm tisztelője és barátja Balázs Béla Ignotus Húgó — Babits Mihálynak (Budapest, 1(910. okt. 4.) Kedves Barátom, e pereiben, d.u. 4 kor kapom Szüllő telefonüzenetét, mely szerint ma d.e. beszélt a miniszterrel; a dolog rendben van; önt vagy Szekszárdira vagy Budapestre, de okvetlen áthelyezik rövidesen. Amiről különben ő maga is értesíteni fogja önt levélben. Gondolhatja, mennyire örülök. 70 Igaz barátja és társa Ignotus