Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 4. szám - HELYTÖRTÉNET - Simon Imre: A Bervai Figyelő negyedszázada
és más kissebb Leányt annyira, és oly hirtelenséggel maga bűbájos cselekedeteivel s megh kenésivel azonnal megh rontott, hogy ugyan abbúl halálokis következett, nemellyeket pedigh, a mint 3 dik, és 7 dik bizonyságok vallyák mai napig és nyomorúságokban, Siketségben bina- ságban hagyott; a kik pedig keményebben megh rontásiért bántak vele, és megh éjesztették azonnal zsiral tét kevés kenéssé után, Sött csak kézzel lett illetése után is megh gyógyúltnak, és halálos beteg ágyokbúl minden fajdalom nélkül föll kölltenek, a mint 8 dik, 10 dik, 11 dik, 15 dik, 16 dik, és 17 dik Tanúk vallásaibúl ki világosodik melly gyógyétássa, s rontása, és halálig véghez vitt s általa okozott sanyargattatása, minden természeti ellen való gyógyétások, és dolgok ellen volnának, ki is úgy mint Újj Judith mégh 17-24 dik Esztendőben az midőn tudniaillik édes Anya megh égetett, ugyan hasonló bű bájos ördögi mesterségéért az egész Tekintetes Nemes Vármegye helységeibül kitilalmaztatott, úgy nem régenten Gyulán a midőn nász Aszonya — hasonló boszorkányos cselekedetiért megh égetettett, eö is mester által megh csigáztatott, mégis az óltátúl fogvást nem hogy ördögi practikáját boszorkányságát ell háttá volna, hanem inkább az föllyeb megh mondott Istentelen cselekedetit ördögi bü bájos mesterségével ell követett haláligh való rontásit az által következett Gyilkosságit ell követte; hogy azért ezen Isten világh s emberek törvénye ellen vétő és a természeti tehetségétől ki nem telhető cselekedetinek érdemlett büntetését ell vehesse és kivált hogy ezen undok véteknek neme tovább ne terjedyen másoknak irtóztattó példájára nézve, nekie pedig érdemlett büntettésére mester által elsőben feje véttetik, azután teste megh égettetik. Fekete Péter VISSZALAPOZÓ A Bervai Figyelő negyedszázada Megyénkben a szocialista iparosítás kezdete, 1950 után rövidebb-hosszabb időszakon át jelentek meg vállalati híradók. A napjainkban egyre növekvő igény a helyi információk iránt, megerősítette a munkahelyi sajtó szerepét, indokolt tehát a múlt feltérképezése, mert a tájegység üzemi lapjainak krónikája, fehér foltja még helytörténetírásunknak. A sok évvel ezelőtti — legtöbbször csak stencilezett — nyomtatványoknak kezdetlegességük ellenére az adja meg a becsét, hogy hiteles forrásai a korabeli politikának — tanulságul szolgálnak a mának. A felszabadulást követően, a vidéki iparfejlesztéssel erdőn-mezőn, gyárakban sorra jelentkező munkahelyi kiadványok kezdetben tiszavirág életűnek bizonyultak. A Hatvani Postahivatal MKP üzemi szervezetének lapja Mi újságunk címmel, 1948 áprilisában jelent meg. A Bélapátfalvai Cement, a Mészmü pártbizottságának újsága 1951. május 1-én keltezett. Augusztusban adták ki a Heves megyei Gép- és Traktorállomás első Versenyhíradóját. A Nyugat Bükki Állami Erdőgazdaság például 1956. decemberétől két éven át jelentette meg üzemi tájékoztatóját, a találó című Fakopácsot. 1959-ben indult első alkalommal a Szövetkezeti Elet. Ebből a környezetből sarjadt, ebből a korból indult a Bervai Figyelő. A Heves Megye Lapkiadó Vállalatának gondozásában jelenleg megjelenő 15 üzemi lap közül a legrégebben rendszeresen jelentkező gyári újság, az egri Finomszerelvénygyár 64
