Hevesi Szemle 15. (1987)

1987 / 4. szám - HELYTÖRTÉNET - Szecskó Károly: Helytörténetírásunk eredményei és feladatai

tom figyelmen kívül azt, hogy a terület városain kívül a megye általános iskoláinak néhány lelkes tanára is végez ilyen irányú munkát. (Például Nagyréde, Szilvásvárad, Tarnaőrs).

Az 1950-es évek közepétől az egyes szervek, intézmények megteremtették azokat a publikációs fórumokat, amelyek a helytörténeti kutatások eredményeinek helyet biztosítottak. Először azokról szólok, amelyek helytörténeti jellegűek. 1954-ben indította el a TIT Heves Megyei Szervezete a Heves megyei Füzetek kiadvány sorozatot, amelynek hét száma jelent meg. A füzetek szerzői elsősorban olyan témákat dolgoztak fel, amelyek a helytörténetírók érdeklődési köréből a felszabadulás előtt kimaradtak, például a munkás- és parasztmozgalmak.

1960-tól adja ki az Egri Vár Barátainak Köre az Egri Vár Híradóját. A szerény címet viselő kiadvány minden száma színvonalas tanulmányokat, közleményeket tartalmaz, s már eddig is jelentősen hozzájárult a nevezetes vár múltjának sokoldalú megismeréséhez. 1973-ban a Heves Megyei Levéltár önálló helytörténeti időszakos kiadványt indított Archívum címmel, amelynek eddig tizenegy kötete jelent meg. Ugyancsak ebben az évben indították a Tanulmányok Heves megye múltjából című könyvsorozatot. 1975-től adják ki a Heves Megyei Levéltár Segédleteit. 1981-től teszik közzé a Heves Megyei Levéltár Forráskiad ványait.

A növekedő publikációs fórumoknak új színfoltján jelentette, hogy 1981-ben a pártarchivum és a megyei Propaganda és Művelődési Osztály a munkásmozgalom-történeti kutatások eredményeinek publikálására megindította a Heves megyei munkásmozgalom története sorozatot, 1982-ben pedig a Munkásmozgalmi életrajzokat.

A helytörténeti publikációs fórumokon kivül megyénkben is több olyan intézményi kiadvány jelenik meg, amely a helytörténeti kutatások legújabb eredményeinek publikálására lehetőséget ad. Az Egri Tanárképző Főiskola 1955-től évkönyveket, 1963-tól pedig tudományos közleményeket ad ki. Az Egri Dobó István Vármúzeum 1963-tól jelenteti meg évkönyveit. 1982-ben indította el a Studia Agriensia cimű könyvsorozatot. 1981-től pedig közművelődési célzattal adják ki a Diárium cimű füzeteket. A hatvani múzeum 1976-tól adja közre füzeteit. Az 1955-től az 1970-es évek közepéig közreadott Heves Megyei Könyvtár Füzeteiben is megjelentettek néhány helytörténeti kiadványt. Úgyszintén a 60-as évek elejétől megjelent gyöngyösi Mátra Múzeum Füzeteiben is.

A következőkben a megyei helytörténetirás egyes ágazatairól szólok. Mondanivalómat a településtörténet, a gazdaság és társadalomtörténet vázolásával kezdem. Megyénkben a felszabadulás után település- történettel két kutató foglalkozott. Kovács Béla: Adatok az Egri Völgy középkori település-történetéhez című tanulmányában, amely 1970-ben jelent meg, főként a vallonok megyei betelepedésével foglalkozott. Ugyan ő a Hevesi Szemle 1973. 2. számában írt e témáról: "Idegen etnikumú telepesek a középkori Heves megyében" című cikkében. Soós Imre a török kiűzése utáni időszak benépesülését vizsgálta 1955-ben megjelent könyvében.

49