Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 4. szám - VERS - PRÓZA - Cseh Károly verse - Szakonyi Károly: Kardok, kalodák (történelmi játék)
felugrált, tolongott, kifelé, miközben pisszegett, kiabált, csúfos bukást provokált. A függönyt le kellett engedni. Szégyenkezve árulom el, hogy az a néző, aki olyan zajosan állt fel — én voltam. — Menekülni akartam a készülő botrány elől és akaratlanul jelt adtam a kirobbanásra. Most aztán igazán megijedtem és Heltainéval kiszaladtunk a színház folyosójára. Egy függöny mögött elbújtunk és ott bevártuk, amíg újra csend lett. Ezután férjeinkkel vacsorázni mentünk és megtárgyaltuk az eseményeket. Agárdy Gábor: Hodigitria istenanya (Folytatjuk) CSEH KÁROLY Por, napfény, lobogás Üres maradsz mint ünnep utáni oszlopon a zászlótartó vasak Por és napfény töltheti hiányod De a lobogás kettőnké marad SZAKONYI KÁROLY Kardok, kalodák Jelenetek a kuruc korból (18. jelenet) Bécs. A Burgban. I. József császárt egy hordszéken hozza be két libériás inas. Pálffy jön be, mélyen meghajol, a császár üdvözli, int az inasoknak, hogy távozhatnak. Pálffynál iratok. Pálffy: Felség! 17
