Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 4. szám - VERS - PRÓZA - Simonyi Imre verse - Kerényi Grácia: Kötélhúzás (iskoladráma)
• Vers ~ próza SIMONYI IMRE Szombat esti korzó 1939 Litániáról jönnek épp, a szép káplán ma jól beszélt éneklő, lágy tenorban. — A lányok összesúgnak — lám ilyen gyümölcs volt tiltva tán ott a paradicsomban . . . A nénék csóválják fe jük: ezeknek nincs már istenük! — Kedélyes méltósággal egy agglegény bottal mutat: "nézd azt a fruskát, mintha csak az anyját lánykorában látnám". . . — És sokat se jtetőn kacsint ... — vidáman elköszön vastag szivarra gyújtva. — Már itt is, ott is lámpa ég, mikor a füszeressegéd a rollókat lehúzza. A standon rozzant konflisok, gebék rágják az ablakot tempósan és unottan. A mészárszék előtt sóvár szemekkel egy korcs kutya áll a nyála szinte csurran. Már kihallatszik a zene: a tekintetes vármegye húz at ja a Komlóba’. — Nézd, le függöny zött ablakán úgy átláthatsz, mint a szitán; közeleg a záróra . . . "Majd színház után — kedvesem" — hallom — s foszlik már kételyem vagy a remény? — Mint máskor; ma is csak úgy lesz: megterem a pletyka, vagy a szerelem az esti promenádon. S a korzó zsong. — Igézetes látvány; — a híres énekest hirdetik a plakátok. Nézik — s én őket boldogan — hiszen ma szombat este van, a szövőgyári lányok . . . KERÉNYI GRÁCIA Kötélhúzás Iskoladráma hét képben Sosem engedem el madaras kezedet, mert visszahanyatlik a ködbe — s hazaszállsz: hasadoznak a fodros egek s elnyelnek előlem örökre. Végh György: Eszter Könyve 4
