Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 3. szám - ANYANYELVÜNK - Bakos József: A korszerű tudományos ismeretterjesztés
A legfontosabb jellemzőkről külön is szófaunik kell. Először is: a szövegrészek grammatikali megszerkesztettségének világossága, egyértelműsége, a tiszta, világos megfogalmazásra törekvés a követelmény. Fogalmazzunk célratörőbben: a színes, az olvasmányos szövegalkotási módok és formák, a szabatos és közérthető fogalmazás töltheti be az ismeretterjesztő nyelvhasználat hármas szerepkörét. A nyelvi formálásnak, szóban és írásban egyaránt, a közlés, a tájékoztatás és a meggyőzés, a befolyásolás együttható szerepét is vállalnia kell. Ügy kell tehát fogalmazni a legel- vontabb tudományos tételekről lis, hogy az általánosan müveit és érdeklődő ember megérthesse, és szaktudományos neveltségét is gazdagíthassa. Eli kell kerülni a feleslegesen elméletieskedő, ha úgy tetszik, tudóskodó, mesterkélt stílusvariációk szövevényét éppen úgy, mint a feleslegesen szépirodalmiaskodó stílusromantika merész metaforákkal terhelt nyelvi formálásának, nyelvhasználatának csapdáit. De a közérthetőségre való tudatos törekvés sem adhat menleveleit az áltudamá- nyoskodó, vizenyős nyelvi formálásnak, amelyben a tartalmas információt nem nyújtó nyelvi képletek ijesztő bőségben szaporodnak el1, s megnő a feleslegesen komplikált szerkezetűi mondatok száma, s bennük célszerűtlenül kapnak szerepet az idegen szarvak, a szakmai zsargonkifejezések. Az is aggaszt bennünket, hogy napjainkban megszaporodott azoknak az ismeretterjesztő írásoknak, könyveknek a száma, amelyekben a szerzők, a népszerűsítés jelszavát követve, tudatosan egyszerűsítenek, és hamisan tetszelegnek a közvetlenség szempontjait túlságosan is tekintetbe vevő fogalmazásban. Üjabban, főleg az ifjúságnak szánt ismeretterjesztő írásokban felerősödnek a didaktikus felhangok, s meggyengül, az életkori sajátosságokhoz is szabható társadalmi felelősségérzet. A „szóvirágteremtő különcködés” (Németh László), a csinált érdekesség és izgalmasság látszatával a valóságot is átszínezi. A szakmai biztonság sem áll őrt akkor, amikor nem a korszerű szemlélet és a gyakorlati használhatóság szabja meg a témaválasztást, hanem a divatos témák iránti érdeklődésünk. Az olvasói érdeklődés felikeltésének igénye szempontjából sem találtunk még rá a helyes útra. Az érdekesség fogalomkörébe tartozó tematikai és stílusbeli jellemzők és sajátosságok megválasztásában lis nagy a bizonytalanság. Az állandó gondolkodási készenlétre serkentő interpretáló készségünkkel ugyan nincs baj, de a- túl szikár és komolykodó ismeretterjesztő előadásaink arról is bizonykodnak, hogy az egészséges humor, a belső derű ritkán válik a hallgatók fantáziáját is megmozgató erővé. Az ifjúságnak szánt ismeretterjesztő előadások és írások sem példázzák azt, hogy a nyelvi humor már önmagában véve is külön kommunikációs funkciót teljesít. Elsősorban azért, mert a humorérzék és az egészséges nyelvérzék édestestvérek. Egyéni és társadalmi életünk sok ijelénsége figyelmeztet bennünket arra is, hogy érzelmi világunk egyre inkább szürkül, szegényedik. A tudományos ismeret- terjesztő irodalom éppen ezzel a problémáival kapcsolatban olyan szerepet is vál- lálhát, hogy témaválasztásával, szövegformálásának sajátosságaival állja útját a szélsőségesen intellektualizált témáknak, s az érzelmeket egyáltalában nem ébresztő és nem gazdagító nyelvi formálásnak. Az érzelmeket is tükröző nyelvi képletek el- szürkülési folyamata is tetten érhető egy-egy tudom,ányos lismerettenjesztő alkotásban. Az érzelemtelenség ellenhatásaként vállalt írói felelősségérzet is kell, hogy munkálkodjék az ifjúságnak szánt ismeretterjesztő művekben. A Móra Könyvkiádó újabban megjelent, s az ifjúságnak szánt kiadványának legtöbbje már erre is szolgáltat (követendő mintákat, példákat. Méig egy negatív jelenségről is szólnunk kell. Napjainkban egyre több tudományos ismeretterjesztő folyóirat jelenik meg (Etet és Tudomány, Föld és Eg, Természet Világa, Valóság stb.), olvasótáboruk az ifjak között azonban alig bővül. A korszerű tudományos ismeretterjesztésnek az is feladata, hogy értő és igényes olvasókat is neveljenek a társadalom münden rétegéből az ismeretterjesztő írások tanulmányozására. Bakos József 83
