Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 3. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Bógyi Kálmán - Kormos János: Adatbank kulturális épületeinkről
• Pedagógiai műhely Adatbank kulturális épületeinkről Köztudott, hogy a beruházások és felújítások megalapozott tervezéséhez a fenntartó- és irányítószerveknek egyaránt átfogó ismeretekre van szüksége a meglevő épületvagyonról. A VII. ötéves felújítási tervek kidolgozásához a tanácsi és mo- ziüzeimi vállalati kezelésű ingatlanokról 1985. január—február hónapjaiban teljes körű felmérést végeztünk Heves megyében. Adatszolgáltatók az intézményvezetők voltak, a helyi szákigazgatási szervek irányításával. A felmérés többek között kiterjed: az épületek eredeti rendeltetésére, jellemző kapacitására és mennyiségére, bruttó alapterületére és szintjeinek számára, bruttó értékére, korára és állagára, függőleges tartószerkezetére, fűtési módjára, ivó- és melegvíz-ellátására, szennyvízkezelés módjára, az épület bővítésének és felújításának utolsó évére, a telek nagyságára és bővíthetőségére. A feladat jellege, illetve az adatok mennyisége, azok feldolgozása, a különböző kiértékelések számítógép alkalmazását tették szükségessé. A megoldására „TANINT” (tanácsi ingatlanok nyilvántartása) számítógépes rendszertervet készítettünk, amely miagában foglalja a felviendő adatok lkod- és azonosítói rendszer- tervét, az output tábláik nagyvonalú formátumát, illetve a szükséges programlistákat. A programok CP/M és MS—DOS operációs rendszerű gépeken DBASE II., illetve DBASE III. programnyelven futtathatók. Rugalmas változatban készültek el, ezért az adaptációs és egyéb helyi igényék gyorsan érvényesíthetők. A felmerés szerint 'tanácsi kulturális intézményeink és a Heves Megyei Moziüzemi Vállalat együttesen 674 épülettel rendelkeznek. Ezek rendeltetés szerinti használata tarka képet muitat. Legkedvezőbb a helyzet a középiskoláknál, amelyek 99,4 százalékos arányban működnek saját célra épített épületben. (Az általános iskolai arány 89,1 százalékos. Teljesen más célú épültetekben működnek ,a zeneiskolák. Igen kedvezőtlen a helyzet az óvodák és közművelődési könyvtárak tekintetében. Mindezek az intézmények létesítésli módjára utalnak. A más intézményekkel közös elhelyezés mértéke legnagyobb arányú az általános iskolákban és művelődési otthonokban. Előbbi az általános művelődési központ mozgalommal kapcsolatos. A művelődési otthonokat pedig eleve több célra építették (+ könyvtár és mozi). A középiskolák egy része szakmunkásképző iskolákkal működik közös épületben és fordítva. Jelentős az 'iskolák és kollégiumok összeépített- sége is. 110 épületben van szolgálati lakás, ebből 60 általános iskolai épület, Épületeink különböző korúak. Az alig használatba veitektől a többszáz évesig nagy a különbözőség közöttük. A következőkben csak 581 épület adatait elemezzük, mégpedig azokét, amelyek közösségi funkciójuk és tömegességük miatt kísérendők fokozott figyelemmel. Közülük 817 épült a felszabadulás ellőtt, az összes épület 54,6 százaléka. Legkorosa'bb épületállománnyal a könyvtárak (71,9 százalék), az általános iskolák (58,8 százalék) és a művelődési otthonok (53,5 százalék) rendelkeznek, míg legfáatalabbal a szakmunkásképző iskolák (22,2 százalék) és a középfokú iskolai kollégiumok (30,8 százalék). A középiskolai épületeknek a fele épült a felszabadulás előtt. A felszabadulás után nagyszámban történtek épületbővítések, összesen 225 épületet bővítettünk, az összes közel 40 százalékát. Ezek zöme általános iskolai (46,2 százlalék) és óvodai (33,7 százalék) épületeknél történt. A legtöbb 1976 után valósult meg, összesen 112 épületnél. 1960 után 90 épületet újítottak fel, ebből 29-et teljesen, 61-et részlegesen. Jelen felmérések kapcsán, megyénk egyenetlen állapotú teljes épületállományát négy kategóriába soroltuk: avult, felújításra nem javasolt 2, avult, felújításra javasolt 8, részleges felújításra szorul 55, jó állagú 35 százalék. Átlagosan még mindig az egyedi fűtés jellemző épületeinkben, amely 52 százalékos mértékű. A központi- és távfűtésé együttesen 46 százalékos. 50 százalékos66
