Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 2. szám - FILMMŰVÉSZET - Homa János: A mozik jövője
A mozik jövője Beszélgetés egy reformtörekvésről A Művelődési Minisztérium Filmfőigazgatósága ez évtől reformot vezetett be, amely érinti a gyártást és a forgalmazást. Ennek révén több pénz jut az alkotások létrehozására. Ami megyénket leginkább érinti: megváltoztak a mozik besorolásai, megszűnt a filmek kategóriarendszere, a központi alapból minden magyar művet dotálnak. Ezután minden moziüzemi vállalat kevesebb állami támogatáshoz jut. Feltehetően ez is arra sarkallja őket, hogy megkeressék a költségcsökkentő tényezőket, s a lehetőségekhez képest minél eredményesebben gazdálkodjanak. Üjdonságnak számít az is, hogy társadal- masítani kívánják a falusi filmszínházakat, ami azt jelenti, hogy ahol csak tudják, átadják ezeket a helyi tanácsoknak, téeszeknek, KISZ-szervezeteknek. Ezek lennének hát az elképzelések, amelyek valóra váltásáról beszélgettünk Farkas Piroskával, a megyei tanács művelődési osztályának főmunkatársával, Pók Lajossal, a Heves Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójával és dr. Bácskai Lászlóval, a besenyőtelki általános művelődési központ igazgatójával. ★ H. J.: — Mi volt az alapja a reformnak? P. L.: — Hosszú éveken keresztül nehéz feltételek között tevékenykedett a gyártás és a forgalmazás. Kellő anyagi bázisa egyiknek sem volt. A helyzeten nem segített az időnkénti toldozás-foldozás sem. Mindez azért nevezhető elkeserítenek, mert a magyar rendezők és operatőrök letették névjegyüket a világban, legalábbis erről árulkodnak a nemzetközi elismerések. Abból a pénzből viszont, amit ez a szakma kapott nem lehetett előbbre lépni. Az állami támogatás összegét tíz évvel ezelőtt állapította meg a pénzügyi tárca. Ennek reálértéke azóta csökkent. A filmszínházak üzemeltetése is nehezebbé vált. Ezt vállalatunk úgy próbálta kompenzálni, hogy az eszmei művészi alkotások terjesztése mellett nagy súlyt fektetett a bevétel növelésére. Végül is különösebb gond nem jelentkezett eredményességünkben. Bizonyítja ezt, hogy az eltelt tizenöt esztendőben, évről évre elértük a kiváló vállalat szintet, s ezt a címet többször el is nyertük, összességében 1986 számít a csúcsnak. Jegybevételből 26 millió, állami támogatásból 24 millió forintot mondhatunk magunkénak. A nyereségünk másfél millió forint. Ha ehhez hozzáteszem, hogy amíg országosan kétmillióval csökkent a látogatók száma, s megyénkben ezzel szemben nőtt, azt hiszem elégedettek lehetünk. Ráadásul mindezt úgy értük el, 'hogy a műsorpolitikai igényeknek leginkább eleget tettünk, ugyanis a különböző mutatók alapján az első, illetve a második helyen állunk. A mozi kihasználtságában is az országos elsők közé tartozunk. Egy- egy előadásunkra ötven látogató jut. H. J.: — Ez évtől a gyártás támogatására 80 millió forintot vontak el a forgalmazóktól. Mennyiben érinti ez Heves megyét? P. L.: — Vállalatunk gazdálkodása az új feltételek között nehezebb lesz. Már csak azért is, mert nekünk 3,5 millió forintot kell átadni a gyártóknak. Számításaink szerint az üzemelési költségek emelkedése miatt legalább 7 millióval kell növelni bevételünket, hogy nyereségesek maradjunk. A jelenlegi 58
