Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 2. szám - VERS - PRÓZA - T. Ágoston László: A suszterinas (egyfelvonásos)
T. ÁGOSTON LÁSZLÓ A suszterinas Színmű, egy felvonásban 1. rész A darab a Fiatal Művészek Klubjának 1986-os drámapályázatán harmadik díjat nyert. SZEREPLŐK: LENKEY KÁROLY: a szabadságharc honvédezredese, aki éppen az aradi várbörtönben tölti büntetését. Magas, vállas, kisportolt testalkatú, szakállas, ötven év körüli férfi. Járásán látszik, hogy lovagláshoz szokott ember. Öltözete darócból készült ruha, kerek darócsapka, suszterkötény. MEIXNER CIPÉSZ: a bécsi forradalom leverése után bakának besorozott cipészmester. A vár cipésze. Középtermetű, kissé hajlott hátú, középkorú férfi, öltözete: bakaruha, bakancs, suszterkötény. Egyik lábára kissé sántít. MAJTHÉNYI KÁLMÁN: a szabadságharc honvédezredese, Lenkey barátja, ö is a büntetését tölti az aradi várbörtönben. Sudár termetű, harminc év körüli férfi. Minden mozdulatából érződik, hogy parancsoláshoz szokott katonaember. A darócruhát is méltósággal viseli. Történik az aradi vár cipészműhelyében, az 1850-es évek elején. HELYSZÍN: Cipészműhelynek berendezett, rácsos ablakú helyiség. A vaspántos, kukucskálóablakos ajtótól néhány lépcső vezet le a műhelybe. A falhoz támaszkodó, rozzant stelázsin javításra váró és javított csizmák, bakancsok sorakoznak, köztük egy-két pár női cipő. Az előtérben két suszterszék, asztal, kaptafák, szerszámok. Oldalt egy konyhai asztal, két szék. _o_ Amikor felmegy a függöny, Meixner a suszterszéken ül, s fejcsóválva vizsgálgat egy elnyűtt bakancsot. Lenkey Károly az ablaknál áll, kifelé figyel. MEIXNER (nézegeti az elnyűtt bakancsot): Ennek is már rég a tűzben lenne a helye... Nézze meg, Herr Lenkey! Maga mit csinálna ezzel a bakancscsal? Többe kerül a szög, amit belever az ember, meg a cérna, amivel megvarrja, mint az egész ... LENKEY (visszafordul az ablaktól): Gondolom, nem Kastelicz altábornagy úr ünneplő topánkája. (legyint) Topánka? Ezen az ablakon át sok csizmát lát az ember. Mást se lehet látni, csak csizmákat, kardhüvelyeket, a köpenyek alját, meg néha egy-egy elsuhanó szoknya fodrait. No, meg a falat, a szemközti falat!... Ezeket bámulom már negyedik éve. MEIXNER (elgondolkodva): Tudom én azt, Herr Lenkey. Kutya élet a rabélet, de még mindig jobb, mint az akasztófán száradni. Itt legalább még remélhet az ember. LENKEY (idegesen járkál föl-alá): Remélhet... ugyan mit remélhet? Tudja maga, Herr Meixner, mit veszítettünk mi Világosnál? Tudja, hány ember veszett el a csatamezőkön? Tudja, hányán sínylődünk ma is a császár tömlöceiben? Tudja maga egyáltalán, mit jelent az a szó: szabadság? 6
