Hevesi Szemle 14. (1986)

1986 / 6. szám - TÁJOLÓ

a nyári hónapokban 10—12 ezer nyaralónak ad hajlékot üdülőkörzetében.

Hutterer Miklós: A germán nyelvek

(Gondolat Kiadó, 1986 — 458 p.)

A szerző, aki hosszabb ideje vendégprofesszorként működik a grazi egyetemen, már 1975-ben is összefoglalta az indogermán nyelvtudomány területén elért eredményeit egy nagyszerű német nyelvű gyűjteményben, amely most magyarul is napvilágot láthatott. Mivel azóta Európa-szerte használják mind a szakemberek, mind az érdeklődő olvasók, egy jól bevált, értékes műnek lehet a birtokosa, aki úgy dönt, hogy az indogermán alapnyelvről, a germán őshazáról, vallásról, mitológiáról, és részletesen a német, angol, norvég, dán, svéd, holland, longobárd és jiddis nyelvekről Hutterer Miklós kötetére támaszkodva kívánja gyarapítani ismereteit.

Daphne Du Maurier:

A Manderley-ház asszonya

(Femina Kiadó, 1986 — 546 p.)

A filmet kedvelőknek aligha kell bemutatni ezt a hátborzongatóan izgalmas

KIÁLLÍTÁSOK

Január 15-én nyitják meg Egerben a Megyei Művelődési Központban Körö- sényi Tamás szobrászművész tárlatát.

A Hevesi Szemle V. kiállítása január 6-ig látható még. Az érdeklődők Ruzics- kay György festményeit, Rénes György üvegművész munkáit és Perl Márton fotóit tekinthetik meg az MSZMP Heves Megyei Oktatási Igazgatóságán. A Hevesi Szemle Kisgalériája Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendező festményeinek ad otthont januárban és februárban. A megnyitón az alkotó is részt vesz. Folytatódik e galéria kiállításainak vándoroltatása a közös fenntartásban lévő üzemekhez.

A Gyöngyösi Galériában január közepétől mutatják be megyénk amatőr képzőművészeinek munkáit, mintegy negyven festményt, kisplasztikát, illetve szobrot.

A Hatvani Galériában január 16-ig szemlélhető meg a VII. országos tájfestészeti biennálé, amelyen hetvenkilenc

regényt, amelyet Alfred Hitchcock zsenialitása világhírűvé avatott. A siker azonban nemcsak a jó rendezés, hanem a figyelemreméltó sztori érdeme is, amely a krimiszerű cselekménybe ágyazva hallatlanul árnyalt pszichológiával érzékelteti az 1938-as Európa emberének szorongásos létbizonytalanságát.

Varga J. János:

A fogyó félhold árnyékában

(Gondolat Kiadó, 1986 — 278 p.)

A Magyar História sorozat legújabb darabja megjelenésének Buda visszafoglalásának 300. évfordulója ad aktualitást. Varga J. János könyve annak a több mint másfél évszázadnak a történéseit foglalja magába, amikor az országlakók életének a török hódoltság felszámolásának és az egység helyreállításának gondolata szabott irányt. Az események 1541, a mohácsi csatavesztést követő 15. esztendő, és 1699, a karlócai béke közötti időszakban zajlanak. A történeti munkát 50 korabeli illusztráció és térkép teszi szemléletessé.

• Kiállítások-tárlatok

festő egy-egy alkotása kap helyet. Ugyanitt január 21-én nyílik a 90 éves Istó- kovits Kálmán festőművész munkáiból válogatott tárlat. Ez az emeleti részen lesz, míg a földszinten a nagykőrösi Molnár Elek kerámiái láthatók február végéig.

ELÖADÄS, FILMVETÍTÉS

Az egri Ifjúsági Ház színvonalas sorozatainak újabb előadásaira kerül sor januárban. A népművészetünk és az évkör című program keretében Papp Gábor művészettörténész, a népmesékről és a népballadákról beszél Hazudós kecske hasztalan menekül címmel. A Gondolatok őstörténetünk vitás kérdéseiről című eseménysorozat következő rendezvényét Szádeczky-Kardos Samu nyelvtörténész tartja, s a szavárd magyarság problematikájához szolgál adalékokkal. A Századunk című összeállítás következő eseménye A Lakatos kormány című film vetítése, melyet az est vendége, Sipos Péter történész elemez.

93