Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 6. szám - ANYANYELVÜNK - KÖNYVEKRŐL - Dr. Tóth Lajos: A korszerű önigazgatású általános iskola kialakulásának útjai és feltételei (Nagy Andor)
is? Balogh Béni válasza mellé voksolunk. Az igazat, a történelem négy sarka között elképzelhető valóságot úgy kell elmondania az írónak, hogy miközben történelmi korokat idéz meg, abban az embereket, mi is értsük meg és vegyük észre, hogy a szellem, amely a tettekben kapott életet, és értelmet, egy nemzet, egy megcsapott nép sorsát eleveníti fel. És az örökség tisztességét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Éppen abban a korban, amikor szinte egymással versengenek kutatók és szépírók, hogy a mi történelmünket, a mi hőseinket olyan sötét tónusú szürke fénybe állítsák, amelynél még az arany csillogása is megsápad. És miközben az önéletírások megszépítő hangzatai tompítják a jó hallást, halljuk meg ezt a jószándékú, jó hangulatú regemondást, amelynek a stílusa, a kedélyessége, a ritmusa többet tartalmaz, mint egy ember szándékát. A mesékben ott lobog az erkölcsi tisztánlátás igénye, az a méltóság, amely nyitott tekintettel keresi a múltban a megtalálható rokon- és ismerős arcokat. Farkas András Dr. Tóth Lajos: A korszerű önigazgatású általános iskola kialakulásának útjai és feltételei Az új oktatási törvény megjelenése különösen növeli az aktualitását e kötetnek, amelynek szerzője a tudós tanárok sorából is kiemelkedik. A pedagógia professzora abból az állításból indul ki, hogy „az általános iskola oktatási rendszerünk alapja. Sok függ ettől az alaptól az egyén fejlődése és a társadalmi haladása terén egyaránt.” Nagyon igaz az a megállapítása is, hogy annak ellenére nem részesül kellő figyelemben az általános iskola, hogy világszerte növekszik az általános képzés jelentősége. Utal a szerző könyvében arra az érzékelhető ellentmondásra, amely a tudományos haladás és a technika fejlődése diktálta felgyorsult tempóból következő rangosabbá válását jelenti az oktatásnak, másrészt az oktatás világválságáról ír, mely számos jelenségben érezteti negatív hatását Az oktatás világviszonylatban a reformok folyamatát éli át, amely az alapfokú képzésben nyilvánul meg leginkább. Az általános iskola feladatainak és funkcióinak szakszerű megfogalmazását követően, elhelyezi a szerző az általános iskolát az oktatási rendszerben, majd a társadalmi és anyagi hátterét vázolja fel annak. Külön is foglalkozik a pedagógusok társadalmi és anyagi helyzetével. Újszerű gondolatokat fogalmaz meg a jövedelemszerzés és elosztás, illetve a pedagógusmunka értékelésével kapcsolatban. Bemutatja ezt követően az oktatásügy irányítását, az önigazgatási rendszerben elfoglalt helyét, ami már a téma lényegi kérdéseire válaszol. Önálló fejezetet kapott az önigazgatási általános iskola, amely közvetlen kapcsolatban van a környezettel és így az iskola gondjai részben társadalmi problémákká is válnak. A demokratizálódás, a társadalmi önigazgatás folyamata természetszerűen érezteti hatását az iskolában is. Sőt az iskolának e téren, de a gyermekmozgalomnak is műhelyszerepe kell legyen. A pedagógiai munka irányítása a demokratikus szellemben vezetett iskolában szorosan kapcsolódik a szülők bevonásához. A szülők szerepe az iskola munkájában egyértelműen növekszik az egészséges munkamegosztás eredményeképpen. Nagyon igaz, amit az iskolai munka- szervezéssel kapcsolatban olvashatunk a szerzőtől: „A jó munkaszervezés az iskolában a munkamegosztáson, az ügy90
