Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 6. szám - VERS - PRÓZA - Szakonyi Károly: Kardok, kalodák (történelmi játék)
László: Heister bárónak, a császári csapatok főparancsnokának seregébe?!... Agnes: Nézd, mit ír Herbert. (Olvassa) „A hadak állása miatt Sopronba vezényeltek. Sok szép kislány van itt, de egy se szebb tenálad, húgocskám! Az ígéretemről nem feledkeztem el, a lakodalmadra szabadságot kérek, nincs messze ide Kőszeg... Lackót ölelem, azt a boldog vőlegényt, hű pajtásotok: Herbert, császári kornétás.” László: (nevet) Herbert, császári kornétás! Egy kis jó kedélyért, nem kell a szomszédba mennie, az biztos! Derék fiú! Ágnes: Amikor elment, adtam neki egy hímzett övét! Nagyon megkedveltem ezt a kedves rokont! László: Na, a lakodalmunkon majd mulatunk vele egy jót! Hanem a lakziról jut eszembe! Holnap Acsádra vagyok hivatalos. Imre bátyám tartja ott a lakodalmát a Szegedy-kúriában. Meghívtak, ott kell lennem. Katalinék is ott lesznek. Ágnes: Aztán majd mulatsz! László: Én?! Nélküled?! Ágnes: Aztán majd valami fehérnép elcsábít! László: Tréfálasz, ügye, kedves? Ne gondolj butaságot, nem illik hozzád az ilyen beszéd! Ágnes: Hiszen nem is úgy féltelek! Tudom én, hogy hű vagy hozzám! Csak ... László: Csak? Ágnes: (hirtelen pityeregve László nyakába borul) Annyira szeretném, ha nem mennél el! Ha nem kellene elmenned! László: Ágnes! Na, Ágnes! De miért? Kis virágom! Miért? Ágnes (pityeregve) Nem tudom megmondani, miért! Csak a szívem súgja, hogy mellettem kellene maradnod! László: Hiszen maradok... leszek melletted eleget. Mindig! Örökre! (Pammer jön) Pammer: Igaz, amit Katalin húgodasszony mond odabenn a szalonban? Hogy hivatalos vagy te is, fiam, a Bezerédj lakodalmára? László: Igaz. És el is kell mennem. Rokonom, nem sérthetem meg. Pammer (Ágnes könnyei láttán) Hát te, lányom? Miért itatod az egereket? Miért sírhat egy menyasszony, négy nappal az esküvője előtt? Ágnes: Arra kértem Lászlót, hogy ne menjen Acsádra ... László: Márpedig .. . Pammer: Márpedig te mégis elmész, igaz, fiam? Pedig jobban tennéd, ha szót fogadnál Ágnesnak. László: Nem tehetem!... S azt sem értem, miért ne mehetnék?! Pammer: Belátom, nem sértheted meg a rokonodat! De hadd beszéljek veled, mint fiammal! László! Labanclány a mátkád, gondoltál már erre? László: Szeretem Ágnest, és ez a fontos, a többi nem számít! Pammer: Dehogynem számít, fiam! Nagyon is számít! Erről az acsádi lakodalomról már sokat beszélnek. Tudod, kik lesznek ott? Béri Balogh Ádám, a volt kemensaljai főbíró. Kisfaludy László kuruc ezredes. Botka Ádám kapitány, a menyasszony bátyja. A szombathelyi kuruc hadiszállás tisztjei mind! Egész demonstráció ez a lakodalom Sopron és Kőszeg között! Ne menj el, László fiam! Írsz néhány kellemes szót Bezerédj kapitány úrnak, kimented magad! Hiszen lakodalomra készülsz te is! Megértheti! László: Akikről beszél apámuram, azok mind-mind tisztes magyar nemes urak, akikkel becsület együtt mulatozni! Pammer: Külön-külön bizonyára igen. Én magam is tisztelem, becsülöm őket. 26
