Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 5. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Bógyi Kálmán - Ruttkay Gyuláné: Jobb iskolát építsünk!
kola tárgyi környezete gazdagabb lett, a nevelés-oktatás eredményesebbé vált, egyben a közművelődés is hozzájutott azokhoz a kisebb helyiségekhez, amelyek a nagytermes szemlélettel létesített művelődési otthonokból hiányoztak. E tapasztalatokat hangsúlyozta és erősítette meg az 1984-ben Egerben megrendezett országos konferencia is, az ÁMK-veze- tők III. országos tanácskozása. 2. Hasonló eredményekhez vezettek az OOK-ban végzett kutatások. 1950—68 között hazánkban az akkori demográfiai csúcs levezetése érdekében 9900 tantermet létesítettek típustervek alapján. Ennek a tanteremszámnak a fele 9 típusterv szerint készült. A rekonstrukciós kutatás során a kettő-négy-nyolc tantermes típusiskolák problémáinak vizsgálata során arra adott választ, hogy ezek még jó fizikai állapotban lévő iskolák, összalapterületüket illetően megfelelnek a jelenlegi iskolaépítészeti előírásoknak, nagyságrendeknek, azonban a mai tantervi követelményekhez — többek között folyosó tanterem felépítésük miatt — már nem elégségesek. Ezek az iskolaépületek — amelyek kötelező érvényű létesítését ugyan feloldották 1968-ban, de szellemük a mai napig hat iskolaépítészetünkre, nem tekinthetők teljes értékűeknek, hanem csak iskolaszeletnek („csonka” iskolának), mert alkalmatlanok az érvényben lévő tantervben előírt egész napos differenciált személyiségfejlesztés pedagógiai programjának befogadására. Ez — egyebek között — újfajta térszerkezetet is igényel. A korszerű választ egy esettanulmány fejlesztési javaslatai hozták a felszínre. A helyszín Balatonszárszó volt, ahol az iskola rekonstrukcióját a kapacitásbeli problémák, az oktatás-nevelési folyamat korszerűsítésének szükségessége és a lakossági kulturális igények kielégítésének szándéka egyaránt indokolták. A cél a bővítés és korszerűsítés során a meglévő épületegységek (4 tantermes típusiskola + tornaterem -f- konyha-étterem) és az új épületszárny (8 tantermes bővítés) egy egységgé fejlesztése volt. Három alternatív javaslat készült (hagyományos és korszerű térszerkezetű iskola, valamint ÄMK). Terjedelmi többletet csak a harmadik alternatívában a könyvtári egység („C” fokozatú közművelődési könyvtár) megfelelő kialakítása indokolt, de ez az iskolai használat számára optimális megoldáshoz vezetett. Bizonyított gazdaságossága ellenére — sajnos — az intézmény nem a tervezett módon valósult meg. Ennek okai szerte ágazóak, azonban ez a térszervezésre irányuló kutatás sikerét alapvetően nem befolyásolja. 3. Az ennek során felvázolódott és a közös iskolaépítészeti fejlesztőmunkánk során igazolódott a korszerű nevelési létesítmény (ÁMK) funkciósémája, építészeti „vezérfonala”. (1. ábra.) Az ábrából a funkcionális követelmények olvashatók: Az intézmény szervező eleme egy olyan központi térsor, mely zajzónák szerint tagozódik. A zajos zóna központja az előcsarnok, vagy „agóra”, mely a kötetlen tevékenységek (gyülekezés, várakozás, társalgás, spontán időtöltés stb.) színtere. Itt kapnak helyet a kiszolgáló egységek, mint például ruhatár, büfé, információ, bútorraktár. Ehhez a térrészhez kapcsolódik a kötöttebb tevékenységeknek helyet adó, zártabb kialakítású, többcélú nagytér (előadásokhoz, filmvetítésekhez stb.). A klub- és játékövezet, a hírlapolvasó, valamint az adminisztráció a mérsékelt zajzónába tartoznak. A csendes zóna központja a „tanulási forrásközpont”, a könyv- és médiatár. A központi térsorhoz csatlakoznak az óvoda és az iskola jellemző tevékenységeihez megfelelően kialakított helyiségcsoportok: az óvodások és az iskola kezdő szakaszának (1—3. osztály) törzstantermei és a 4. osztály félkabinetje, mely anyanyelvi és matematikai órák megtartásához még törzstanteremként funkcionál, valamint a szaktantermek. A felső tagozatosok teljes szaktantermi rendszerben tanulnak, a tantervi óraszámok függvényében tantárgyanként, vagy tantárgyblokkonként kialakított szaktan- termeik — csoportszobákkal és többcélú szertárakkal kiegészítve — zajszintjüknek megfelelően kapcsolódnak a központi többcélú térsorhoz. A törzstantermek, félkabinetek, valamint az anyanyelvi, matematikai és társadalomtudományi (történelem, földrajz) szaktantermek általános kialakításúak építészeti szempontból. Ezekkel szemben a speciális szaktantermek (természettudományi, ének-zene, rajz, technika, nyelvi laboratórium, testnevelés) kötöttebb építészeti, gépészeti kialakítást (akusztikai védelem, rögzített berendezések, energiaellátás stb.) igényelnek, és ezért célszerű ezeket külön kezelni, mert nyitottabb, rugalmasabb térszervezést akadályozhatják. A tanulási-tanítási folyamatban fokozottabb hangsúlyt kap a könyvtár. Szerepére legtalálóbban utal a „könyvtár az iskola lelke” hasonlat. Ezért létesítése nem függhet az iskola nagyságától. A 78
