Hevesi Szemle 14. (1986)

1986 / 5. szám - EGÉSZSÉGÜGY - Szalay István: Öt kérdésre válaszol dr. Czenkár Béla megyei sebészfőorvos

ha vissza nem térítendő kölcsön formá­jában kaptuk meg más intézményektől. — Mindezek ismeretében hogyan ala- kult ki Egerben az érsebészet, folyik-e hasonló tevékenység a megye más sebé­szeti osztályain? — Az érsebészeti tevékenység külső és belső indítékaira már a bevezetőben utaltam. Az első „igazi” (ütőeres helyre­állító) érműtétet 1971-ben végeztük. Ab­ban az évben két ilyen beavatkozás volt, 1972 és 1976 között a helyreállító érmű­tétek száma 6 és 17 között mozgott éven­ként. Az osztály vezetését 1977 őszén vettem át, ez évben a műtéti szám 31 volt. A bűvös 100-as számot 1980-ban léptük túl, és a műtétek mennyisége ezt követően is rohamosan nőtt, hiszen 1984- ben 184, 1985-ben pedig 169 artériás hely­reállító műtétet végeztünk, emellett az említett években 45, illetve 62 végtag­mentő embolektómia is történt. — Meg kell azonban jegyezni, hogy mint minden orvosi tevékenységnek, így az érsebészetnek is megvannak a maga határai. Sok éves statisztikai adataink utalnak arra, hogy megyénkben a meg­mentett végtagok részaránya 70—80 szá­zalékos, amely országosan is kiemelkedő eredmény! Figyelembe kell venni azt is, hogy a sikeres érműtétek halálozása mi­nimális, míg az amputációkat jelentős halálozás terheli. — Az érsebészeti feladatokat 5 szak­képzett érsebész szakorvos látja el. Jól tükrözi az egri érsebészeti tevékenység színvonalát, hogy 1980-ban jómagam és egy munkatársam, addigi tevékenységünk eredményeként „honoris causa” szakor­vosi címet kaptunk, azóta 3 érsebész tett szakvizsgát, kivétel nélkül mindegyik je­les eredménnyel, hatodik érsebész-jelöl­tünk 1987 elején szerzi meg szakképesí­tését. E létszámmal a hasonló hazai in­tézmények élén állunk. — A gördülékeny érsebészeti betegel­látás személyi háttere tehát messzemenő­en biztosított, ugyanez mondható el a röntgenosztállyal való együttműködé­sünkre is. — Büszkeséggel említhetjük az elő­jegyzési rendszer megszüntetését is, amellyel Magyarországon példa nélkül állunk, a vizsgálatra jelentkező betege­ket ugyanis azonnal felvesszük, néhány napon belül kivizsgáljuk, és ha kell, meg is operáljuk. Ezáltal a betegek a fölös­leges küldözgetése, várakoztatása meg­szűnt. Az előjegyzések megszüntetéséről 1981-ben a körzeti orvosokat értesítet­tük, ők a betegeket már ennek szellemé­ben irányítják az osztály ambulanciája­ként működő sebészeti szakrendelésre. — Két éve az érsebészet újabb terü­letét hódítottuk meg. Bizonyos idegrend­szeri tünetek az agyat ellátó nyaki ütő­erek betegségére utalhatnak, ezeket a betegeket ilyen szempontból kivizsgál­juk, és a műtétet az agyat ellátó ütő­ereken is elvégezzük. Több mint 30 ilyen beavatkozást végeztünk eddig eredmé­nyesen. Tevékenységünk elsősorban He­ves megye érsebészeti ellátására szorít­kozik. Két terület mégis kivételt képez. A hatvani sebészeti osztály ugyancsak végez érsebészeti beavatkozásokat, de mivel a röntgen-háttér nem biztosított, az egrihez képest lényegesen kisebb számban. A felvevő területünkhöz tar­tozik Özd városa, és a volt ózdi járás is. Jelenünk tehát figyelemre méltó, a jövő érsebészete elé mind az orvosok, mind betegeink bizalommal tekinthet­nek. Szalay István 61

Next

/
Thumbnails
Contents