Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 4. szám - ZENE - Szepesi György: Tükörkép megyénk zenei életéről
© Zene BESZÉDES ADATOK Tükörkép megyénk zenei életéről Minden társadalom, az előző társadalmak kulturális értékeit megtartva, és magáénak vallva építi tovább sajátját. Megyénk zenei életének tükrét magunk előtt tartva, önkéntelenül is jeles elődeink képe tűnik elő a múltból: a Zatskovszky testvérek, Bitter Dezső tanítóképzői tanár, Gáspárdi Katinka zongoraművész, Huszthy Zoltán karnagy, Szalay Lajos orgonaművész, karnagy, tanszékvezető, Fógelné Kaufmann Emmy jeles hegedűpedagógus, továbbá Bőze Tibor, Szabó Tivadar, Záborszky József, Szakácsnő Böröndi Ida zeneiskolaigazgatók, Auer Gyula tanár, Gyárfásné Huber Jolán zongoratanár, Pogány Fe- rencné énektanár-karnagy, dr. Valentin Kálmán tanár-karnagy és még sokan mások fektették le megyénk zenei életének alapjait, felbecsülhetetlen értékeket hagyva maguk után. Megyénk zenei életének irányítása — a fenntartó tanácsokon túlmenőleg — két póluson történik. Egyrészt szakintézmények (zeneiskolák, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola ének-zene tanszéke, zenei általános iskolák. Országos Filharmónia, KÓTA) ápolják e terület feladatait, másrészt, az úgynevezett amatőr zenei mozgalom megvalósítói: kórusok, zenekarok, kamaraegyüttesek, folklór együttesek, szólisták, s ezek fenntartói, a Megyei Művelődési Központ, városaink, községeink művelődési központjai. Az Ifjúsági Ház éves programjaiban is rangos helyet kap a zenekultúra gondozása, szervezése, irányítása. Amatőr együtteseink fenntartói, az előbbiekben említett intézményeink, illetve a tanácsok, az SZMT, a Meszöy, az Afész. a termelőszövetkezetek és a különböző üzemek, vállalatok. A felszabadulást követően megyénkben is sorra alakultak az állami zeneiskolák: Egerben 1953-ban, majd Gyöngyösön, Hatvanban, 1970-től Hevesen, majd Füzesabonyban, s legutóbb 1981- től Lőrinciben. E hat iskolában jelenleg mintegy 1800 hallgató tanul évente, a különböző hangszeres tanszakokon. E hangszeres szakok mellett szolfézs, zeneirodalom, összhangzattan, népzene, kamarazene tárgyakat is oktatják iskoláinkban. Sőt, a legújabb zeneiskolai tan. tervekben helyet kapott a népzene, a jazz, tárgyak tanítási lehetősége is. Az oktatásnak Egerben, és Gyöngyösön szép és eredményes hagyományai vannak. A zeneiskola alsófokú művészeti, szakirányú oktatási intézmény. Kettős céllal: 1. Zeneileg jól képzett, zenét szerető, értő, hangszerét jól művelő, zenei igénnyel rendelkező növendékek képzése, nevelése az általános zenei hangszeres műveltség szintjén (A-tagozat). 2. A zenei pályára alkalmas növendékek kiválasztása, felkészítése, magasabb zenei intézmények felé orientálása (B-ta- gozat). Iskoláink eredményességét mutatják, hogy évente, iskolánként 3—5 hallgató nyer felvételt a magasabb zenei intézményekbe. Szembetűnő jelenség, — s mindenképpen pozitívan értéke1 endő —, hogy zeneiskoláinkban tanítanak olyan zenetanárok, akiket iskolájuk indított el a zenei pályán, s az alma materhez tértek vissza. Legnépszerűbb (leglátogatottabb) tanszakok: a zongora, a hegedű, újabban a fuvola, a gitár, az ütő szakok. Általában elmondható, hogy a zeneiskoláinkkal szemben támasztott zenetanulási igény jóval meghaladja az iskolák teherbíró- képességét. A megyei szakos ellátottság jónak mondható, bár egyes iskolákban sok a beiskolázásból származó feszültség. Bizonyos tanszakokon — helyhiány miatt — igen sok az elutasítottak száma. Igen nagy gond a hangszerbeszer50
