Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Makay Margit: Hogy is volt? (életregény)
MAKAY MARGIT Hogy is volt? Hetvenöt év színpadán Egyik reggel hírt kaptam Pozsonyból a szanatóriumba, hogy édesapám aggasztóan megbetegedett, siessek meglátogatni. Vonatra ültem és Abáziából Pestre utaztam, hogy onnan menjek tovább apámhoz. Pesten összetalálkoztam a Nemzeti Színház egyik színészével, Mészáros Alajossal. Megkérdezte tőlem, nem volna-e kedvem Kolozsvárra menni vendégszerepelni, szerződés céljából. Drámai szendét keresnek. Azonnal kellene választ adni. Közöltem vele, hogy Miskolcra köt a szerződésem, de négy és fél hónapja betegállományban vagyok. Felvilágosított, hogy nem kell visszamennem ha nem akarok, mert háromhónapi betegség után szerződésbontást kérhetek. Mikor a színi pályára készültem, mindig az volt a vágyam, hogy Kolozsvárra vagy a Vígszínházhoz kerülhessek. És most egyszerre ölembe hullott a lehetőség, hogy a két színház között választhassak. Boldogan sürgönyöztem Kolozsvárra Janovics igazgatónak, megjelöltem néhány darabot, de meggondolatlanul egy olyan szerepet is hozzátettem, amit sohasem játszottam, de mindig vágytam eljátszani növendékkoromban: Ohnet: Vasgyáros című darabjában Clairt. A válasz megjött és mit tesz Isten, a Vasgyárost választotta második fellépő darabnak az igazgató. Teljesült vágyam, de akkor már megszeppentem. Sajnos, már nem tudtam változtatni könnyelmű választásomon, neki kellett vágnom. Még aznap éjjel utaztam Kolozsvárra, zsúfolt vonaton. A folyosón, egyik bőröndömön ülve tanultam a soha nem játszott' szerepet. Reggel érkeztem meg, rögtön próba és este egy francia vígjáték: Virraszt a szerelem. Ennek a szerepnek az eljátszása nem okozott nehézséget, mert Nővérem, Gabriella (balra). 25
