Hevesi Szemle 14. (1986)

1986 / 3. szám - Kiss Sándor: Nemcsak szakmai kérdés

közösségeknek, mindenkinek, aki felismerte ennek fontosságát. Még többet kell tennie azoknak az embereknek, akik szavát tömegek hallgatják, írásaikat ezrek olvassák. József Attila is hangsúlyozta a szép szó erejét, az írók, a költők nyelvét formáló, nyelvet teremtő felelősségét. így írt: „Szép szó, magyarul nem fölcicomázott kifejezést, hanem testet öltő érvet jelent. Célunk az a társadalmi és állami életforma, amelyben a szép szó, a meggyőződés, az emberi érdekek kölcsönös elismerése, megvitatása, az egymásra utaltság elmélete érvényesül. Fellépésünkkel, írásainkkal, gondolatainkkal, érteim ességre hivatkozni hitünk­kel az emberi egység igényét próbáljuk ismét életre hívni.” Az idézett sorokban mában is ható érvényességgel fogalmazta meg az iro­dalom és a költészet felelősségét. S ez nőttön nő, hiszen napjainkban milliók fordulnak a kultúra felé. A Hevesi Szemle mindennapi tevékenységével, de az olvasóhoz legfrissebb­ként eljutó számában kiemelten, központi gondolatként végigvezetve foglalkozik a magyar nyelv és irodalom tanításának eredményeivel és gondjaival. Erről nyi­latkozik a Művelődési Minisztérium miniszterhelyettese, erről beszélnek az Or­szágos Pedagógiai Intézet munkatársai, és ezt taglalják a megkérdezett taná­rok és szülők egyaránt. Teszik ezt hivatásszeretettel, felelősségérzettől vezérel- ve, egy általuk is fontosnak tartott ügy szolgálatában. Szerzőink nem elégsze­nek meg csak a valóság feltérképezésével, pontos, körültekintő rajzával, hanem arra is vállalkoznak, hogy jelezzék a merre tovább módozatait, azt az utat, amelyen haladva a felnövekvő nemzedéket szép magyar beszédre, az irodalom szeretetére nevelhetjük, olyan emberekké, akik avatott szószólói lesznek — minden fórumon — a maguk és mindnyájunk jövőjének. Szóban és írásban egyaránt ... Kiss Sándor Herczcg István grafikája 4

Next

/
Thumbnails
Contents