Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 2. szám - VÉLEMÉNYEK KERESZTTÜZÉBEN - Mikes Márta: Példamutatás, gondokkal
— Gyakorta szóba kerül napjainkban a pedagógusok túlterheltsége. Mégis tény, hogy az egri ifjú nevelők kiveszik részüket a mozgalmi munkából. Hogyan sikerül megtalálni számukra a leginkább vonzó és megfelelő tevékenységi formát? — Természetesen, ez a réteg sajátosságából adódik. Ha egy városi szintű agitációs-propagandista vetélkedőt szerveznek, — ott a helyünk. Hiszen leginkább nekünk kell jártasnak lennünk a napi politikai kérdésekben, a nevelési módszerekben. Talán az sem véletlen, hogy az Eger a fiatalokért, fiatalok Egerért versenyben döntőbe jutott a csapatunk. De említhetném a szabadidős tevékenységben a pedagógusklub megszervezését is. Ma is igen jól működnek. Vagy: indítottunk nyelvtanfolyamokat angolból és németből. A továbbképzés szempontjából sem lényegtelen. — Ha szabad kérdeznem, miből gazdálkodik a bizottság? — Tulajdonképpen elég minimális összegből, ha figyelembe vesszük: ötszázhúsz tagunk van. A tagdíjak ötven százaléka a miénk. Évente 12—13 ezer forintunk van, és a tanácstól ötezer forint támogatást kapunk. Ma már gyakorlat, hogy részt veszünk különböző szakmai-politikai pályázatokon. Többen foglalkoznak egy-egy pedagógiai témával, s publikálhatják is munkájukat. Az egri tanárképző főiskola neveléstudományi tanszékének szakemberei bírálják el ezeket. Legutóbb például a kisegítő iskolák tanáraitól érkezett be a legtöbb pályamű. Foglalkoztak a nehezen nevelhető és a hátrányos helyzetű tanulókkal. — Ismét csak a szakmai vonatkozásokhoz jutottunk el... — Ezen nem lehet csodálkozni. Egy tanár a tanítási óra után is az marad, legyen akár huszonhat vagy hatvanéves. Például megszerveztük a városi KISZ-bizottsággal közösen a kutató diákok konferenciáját. Itt nemcsak a tanulók, hanem a konzulens tanárok munkáját is el tudtuk bírálni. Beszélgetésünk során nem kerülhettük él a témát: egy pályakezdő fizetése vajmi kevés, és városon még élesebb a lakásgond. Az előző ifjúsági parlamenten felvetették az ötletet: miért ne lehetne Egerben pedagógus garzonokat építeni? Nos, a felszólalás nem volt pusztába kiáltott szó. Tavaly tizenkét másfél szobás OTP-lakást adtak át. Viszont az is igaz, hogy a lakásvásárlási támogatásra jóval több igénylő lenne, mint amennyit adni tudnak. — Örömünkre szolgált, hogy a társadalmi lakáselosztó bizottság odafigyelt a kérésünkre, hogy a tanácsi garzonházba is beköltözhessenek fészekrakó házaspárok. KISZ-tagjaink között nagyon sok az egyedülálló nő, köztudott, ez országszerte így van. Mivel elnőiesedett a pálya, nehezebb férjhez menni a friss diplomásoknak. Nos, amit el tudtunk érni lakásgondjuk megoldásában: kilenc egyedülálló jutott garzonhoz, amellett a Vallon úti óvodában szolgálati helyet alakítottak ki öt fiatal pedagógusnő számára. — Erkölcsi megbecsülés? — Számos fórumon vitatott kérdés. Hozzájuthat-e a munkáját jól végző egy- két-hároméves gyakorlattal rendelkező is... ? Az új gyakorlat szerint március 21. alkalmából a fiatalokat részesítik kitüntetésben, miniszteri dicséretben. Megtudtam azt is, hogy jónak tartják: ma már nem olyan szigorú a korosztály behatárolása. Hiszen a pedagógusoknál a „derékhad” a harminc-harmincöt évesekből áll. Nyilvánvaló, hiszen, mire tanulmányaikat elvégzik, a diplomások idősebbek a szakmunkásoknál, a középfokú végzettségűeknél. S mint kiderült, igenis igénylik a szervezettséget, szükségük van a hovatartozásra. Emellett az sem közömbös, hogy szerteágazó a közéleti tevékenységük. A TIT, a Hazafias Népfront, az MHSZ soraiban is szép számmal megtalálhatók. A „feltérképezéshez” végül, de nem utolsósorban az is hozzátartozik: az egri 520 KlSZ-fiatal közül hatvanhétén párttagok. Megújulás előtt áll a fiatal kommunisták szövetsége. Céljaiban, módszereiben egyaránt. A XI. kongresszus küszöbén néhány fontosabb jellemzőről, tendenciáról szóltunk két bizottság tükrében. Életük, törekvéseik, úgy véljük, nem érdektelen megyénk mai fiatalsága számára. Mikes Márta 57