Hevesi Szemle 14. (1986)

1986 / 2. szám - HAGYATÉK - Pilisy Elemér: Titok az ország tetején

Titok az ország tetején Másfél évtizede gyöngyösi fiatalok kezdeményezésére, társadalmi összefo­gásból készült a Felszabadulási Emlékmű Kékesen. Szerény építmény, amely nemcsak évfordulókon, de hétköznapjainkon is a figyelem középpontjában áll, emlékezésre, tisztelgésre késztet. Sok, felnőtté vált piros nyakkendős szívét megdobogtatja azon túl is, mert TITKA VAN, egy üzenetet őriz, amely meg­fejtőkre és követőkre vár... Nemes Péter, a Magyar Televízió elnökhelyettese, műsorigazgató a TITOK egyik őrzője, Heves megye úttörőelnöke volt az ese­mények idején, öt kértük az emlékezésre. — Tizenöt évvel ezelőtt Lenin születésének százéves és a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából indult útjára a „Szabad hazában, Lenin útján” orszá­gos mozgalom, amelynek jelentőségét megyei sajátossága növelte tovább szá­munkra. Stafétát szerveztünk, de nem a hagyományos felfogásban, tehát ná­lunk ez nemcsak abból állt, hogy a lakóterületek az évfordulón a stafétát to­vábbadták, hanem magát — képletesen szólva — a stafétabotot is sajátosan készítették el. Úttörőcsapataink a terület felszabadulásával, fejlődésével kapcso­latban előzetesen nagyon értékes gyűjtőmunkát végeztek; fényképeket, doku­mentumokat kerestek, maketteket készítettek egyrészt a régi adatok, tárgyi emlékek alapján a felszabadulásról, másrészt újabbakból a huszonöt éves fej­lődésről. A gyűjtött anyagokból kiállításokat rendeztek, amelyekre meghívták mindazokat, akik dokumentumaikkal, visszaemlékezéseikkel segítettek a gyere­keknek. Gondos válogatás után készítettek egy-egy tablót, és ez került tulaj­donképpen a lakóterületről-lakóterületre vándorolt staféta albumába. A megyé­ben az elsőnek felszabadult Tiszanánúról készült lap egyre több oldallal gaz­dagodott, mind több település felszabadulásának, fejlődésének történetét, em­lékeit vitte magával. Ez a felbecsülhetetlen értékű kollekció a tulajdonképpeni titok. Valamennyi lapját lefényképeztük és az aznapi lapokkal — többek kö­zött a Népújsággal —, úttörő ereklyével, jelvényekkel együtt egy vaskazettá­ban a kékesi emlékmű talapzatában helyeztük el. Tulajdonképpen ez egy üze­net az 1970-es év úttörőitől a jövő úttörőihez. A titokhoz hozzá tartozik az is, hogy csak 1995-ben, hazánk felszabadulásának 50. évfordulóján szabad felbon­tani. Az akkori úttörők így tudhatják meg, hogy mit éreztek, mit cselekedtek 1969—70-ben a gyerekek, hol tartott lakóhelyük, megyéjük a fejlődésben, s mi­után a dokumentumok a felszabadulásról is szólnak, honnan indultunk 1945- ben. Fél évszázaddal később kutatni lehet majd, mi minden kapcsolódott ehhez a mozgalomhoz. Most, csak úgy emlékezetből mondanám, hogy azért ennek a stafétának köszönhetően számtalan találkozó volt történelmet idéző személyi­ségekkel, napjaink hétköznapi hőseivel, helytörténeti múzeumok jöttek létre az úttörő- és helytörténeti kutatás eredményeként, klubok, fotó- és riporterszak­körök köszönhetik létüket. Ez a staféta, jelentőségét tekintve sokkal több, mint amit az album elárul, de megfejthető lesz majd 1995-ben, mint ahogy 1970-ben igyekeztek megfejteni a gyerekek azt, amit 1945-ben gondoltak az elődök. Tulajdonképpen titok az, ami a vaskazettában van, szemmel látható, kézzel fogható és titok az, ami majd felfedezhető az akkori úttörőknek, de a már fel­nőtteknek is ezekről a gyerekekről, akik maguk is felnőttekké válnak ... — önnek mit jelentett a tizenöt évvel ezelőtti staféta? 40

Next

/
Thumbnails
Contents