Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 1. szám - VERS - PRÓZA - Kriston Béla: A megszállott
Kriston Béla A megszállott (Kritika b- olvasói vélemények — Vaskos, erődszerű építmény a vadregényes Garadna-patak völgyében, Ómas- sa szélében — az őskohó. Sok mázsás terméskövekből rakott, izmos kapuíve az erdő fái alól tekint ki. Becses ipari műemlékünk, tökéletesen rekonstruált állapotában is a magyar nehézipar születésének hősi korszakát idézi. A vasolvasztó falán márványtábla hirdeti: „A Bükk csendjében az 1765. évben csendült fel először a vasgyártás ércmuzsikája.” Fa- zola Henrik, a világhírű egri lakatosmester építette az első vasolvasztót itt Ómassán, a Garadna felső völgyében. Majd a Garadna alsóbb szakaszán vasverőüzemeket, megmunkálótelepet is létesített, vízikerékkel mozgatott, vaskalapáccsal dolgozó hámorokkal. A diósgyőri vaskohászat, a mai nemesacélbázis bölcsője ringott kétszázhúsz évvel ezelőtt a ma is szépséges bükki tájon. A gyáralapítás — ez Kriston Béla A megszállott című, a Népszava Kiadónál megjelent regényének társadalmi-történelmi tartalma. Ismerem a regény megszületésének, kialakulásának gyötrelmesen szép stációit. Előbb, a gyáralapítás 200. évfordulójára kisregényt írt Fazoláról, amit a Diósgyőri Munkás című hetilap hasábjain jelentetett meg 19 folytatásban. A kisregényből később háromfelvonásos színpadi művet kerekített, amelyet kamaraváltozatban — A megszállott címmel — bemutatott a Miskolci Nemzeti Színház, majd a Magyar Rádió is sugározta. A színpadi művet dolgozta át végül hosszabb lélegzetű regénnyé. A gyáralapító Fazola történetét a kiadói lektorokkal egyidőben már gépiratban olvashattam, egyetlen éjszakából leszelt karéjnyi időben, és szinte szó szerinti értelemben felfaltam az egészet. S amint kézhez kaptam a frissen kinyomtatott, nyomdafestékszagú, elegáns külsejű kötetet, nem állhattam ellen a betűk bűvöletének, és hasonlóképp, mint először, együlésben végigolvastam újra. Fazola életének utolsó tíz évét, s egyben legtartalmasabb szakaszát markolja egybe ez a regény — 1768 deret csillogtató őszétől 1779 Gyümölcsoltó Boldoga szerző bemutatása) asszony ünnepéig. A regényben egymással párhuzamosan futó és egymást keresztező cselekménysíkok, a hangulatában megragadott történelmi események, a főalak és a mellékfigurák cselekedeteinek tömörítése, az időbeni sűrítés rendkívül feszes stílust követelt a szerzőtől. A történet megfogalmazásakor ritkán folyamodik a hasonlatok mankójához, sallang nélküli egyszerűségre tört, amit belletrista könnyedséggel valósított meg. A maga támasztotta követelmény feszességét gazdag lírai epizódokkal, hangulati elemekkel oldja fel; Bandi és Juli, a betyár Vihar Dani és legényei, a frisselőtűznél, a hámorokban és a vas- heverőknél dolgozó munkások alakjában pedig nyelvi színekkel, zamatokkal teszi életszerűvé. A regény fő motívuma éppen a címbeli megszállottság. A bükki rengeteg szent életű remetéje. Máté atya — felvillanó alakjában is remek portrét kapunk, feledhetetlenül sajátságos karakter — mondja Fazolának a regény első oldalain: — „A megszállottság nehéz keresztjét látom vállaidon, fiam. Én szeretem a megszállott embereket, ök viszik előre a fejlődést. Csakhogy magyarhonban Krisztus urunk töviskoszorúja, keserves kálváriája vár minden ilyen megszállott emberre.. Fazola megvalósítja harci programját. Hiába a hatalom ármánykodásai, cselszövései, gáncsai — nincs benne reményvesztő kiábrándultság. Tudatosan és megszállottan tör célja felé. Mesterien megrajzolt alakjában ott van a tudatos, cselekvő hazaszeretet, a tettekben megnyilvánuló tiszta szenvedély, a konok elhivatottság hirdetése. Jellemének világossága, szilárdsága tiszteletet parancsoló. Túl a romantikus meseszövésen ez teszi élővé a regényt, ez növeli mély együttérzést fakasztó hatását. Kérlelhetetlen élességgel ábrázolja Kriston az akkori időt, az adott korszak társadalmi, etikai viszonyait. Dokumen- tarista hitelességű, kemény vonású Eger és Miskolc minden újtól ódozkodó, mereven elzárkózó, a közöny meleg posványában dagonyázó polgárságának rajza. 10
