Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 2. szám - Soós Tamás: Ifjúság '86
Ifjúság ’86 A megyei közművelődési folyóiratunk mostani számának központi témája az ifjúság, az ifjúságpolitika időszerű kérdései. Az aktualitást nem kell különösképp bizonyítani, hisz’ mindig izgalmas kérdés volt az ifjúság, az elmúlt években pedig alig volt olyan munkahelyi, társadalompolitikai fórum, a mindennapi beszélgetésen túl — ahol ne esett volna szó a fiatalokról, helyzetükről. A növekvő érdeklődés okai között szerepel, hogy a nyolcvanas években — a korábbiaktól több — ellentmondással kell szembenézni a pályakezdés, az otthonteremtés kérdéseinél. A társadalmi, gazdasági fejlődésünk is bonyolultabbá vált. Ezek a pozitív összkép ellenére hatnak a tizen- és huszonévesek gondolkodására, magatartására is. Megyénkben az ifjúságot alapvetően a becsületes helytállás, a tenniaka- rás, az alkotó vágy jellemzi. Mindez nem jelenti azt, hogy egy egységes rétegről beszélhetünk. Fontos, hogy növekedjen a fiatalok felelősségérzete önmagukért, a társadalomért. A lassúbb gazdasági fejlődés az önálló életüket most kezdőknek okozza a nagyobb nehézségeket. Több erőfeszítésre, nagyobb türelemre van szükség. Ez kiválthat elkeseredettséget, vagy kihívást, amely nagyobb teljesítményre sarkall. Abban, hogy melyik magatartás emelkedik felül, az nagymértékben függ attól, hogy milyen módon kapcsolódhatnak be a társadalom, a gazdasági környezet alakításába, mennyire építenek rájuk. Tudatosítani kell a fiatalokban is, hogy az elismertséget, a szakmai előbbrelépést nem adják köny- nyen, azért meg kell küzdeni. A közérdeklődésre számot tartó témákat vizsgáló szerzők az embert, a szocialista kollektívákat állították a középpontba. Példát állítva a kiemelkedő teljesítményeknek, de szót emelve egy reálisabb értékrend kialakításáért is. Ezáltal a teljesítménnyel, a társadalmi hasznossággal arányosabb — differenciáltabb — elismertséget emelik ki, hogy még inkább ezek határozzák meg az egyének boldogulását. Társadalmunk megkülönböztetett figyelemmel kíséri az ifjúságot, s ez a politikai állásfoglalásokon túl, konkrét állami, gazdasági, de mozgalmi intézkedésekben is kifejezésre jut. Ma már a másfél éve született ifjúságpolitikai állásfoglalás alapján, a párt XIII. kongresszusa határozatainak szellemében a konkrét helyi és még néhány, az ifjúságot érintő központi feladat meghatározásán túl, a megvalósításon van a hangsúly. Az állami és társadalmi szervezetek ifjúsági munkája is korszerűsödik. A párt Központi Bizottsága 1984 októberében karakteresebb, de sokszínűbb ifjúságmozgalmi munka kialakítását, a társadalmi munkamegosztás fejlesztését határozta meg. Mi ifjúsági vezetők üdvözöljük és segítjük a szakszervezet ifjúsági tagozatainak kialakítását. A KISZ, a párt ifjúsági szervezeteként, a magyar ifjúság egységes politikai szervezeteként, de nem egyetlen szervezetként működik. Rajta kívül is kialakul cselekvési tér az ifjúság számára, és ezáltal jobban megfelelhet hivatásának. Készülve a KISZ XI. kongresszusára, a folyamatosság és a megújulás egyszerre van jelen. Feladatunknak tartjuk, hogy olyan programot dolgozzunk ki, amelynek megvalósításával a társadalmi fejlődéshez eredményeseb3
