Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 1. szám - TÁJOLÓ
A hevesi művelődési központban március 13-án a szolnoki Szigligeti Színház vendégjátékára kerül sor. A magyar színházi életben előkelő helyet kivívó gárda ezúttal a Luxemburg grófját mutatja majd be. Áprilisban két egyfelvo- násossal ismerkedhetnek meg a hevesiek. A színigazgató, és a Csengő című darabokat a Népszínház művészei adják elő. Márciusban és áprilisban a megye- székhelyen folytatódik a népszerű Nosztalgia irodalmi presszó sorozat. Az MMK által szervezett és a Dobos cukrászdában megrendezett esteken ezúttal is országos hírű előadóművészek mutatják be a magyar irodalom jeles képviselőinek legszebb műveit. Áprilisban Hevesen író-olvasó találkozót rendeznek, melynek vendége Soós Zoltán lesz. A jelenlevők nemcsak az író alkotásaiból kapnak majd ízelítőt, hanem — kötetlen beszélgetés formájában —, a mai magyar irodalom helyzetével, gondjaival és sikereivel is megismerkedhetnek. Ügyancsak ebben a hónapban — a művelődési központban — Dózsa György unokája címmel Ady-em- lékműsort tekinthetnek meg az érdeklődők. Az est megpróbálja felvonultatni a nagy költő életművének legmaradandóbb darabjait, legszebb gyöngyszemeit. ÁTRIUMI ESTÉK Az Egri Ifjúsági Ház sikeres sorozata ezúttal ís érdekes, izgalmas előadóestekkel jelentkezik majd. Ismét olyan témák kerülnek „terítékre”, amelyek történelmünk kevésbé tisztázott fejezeteihez tartoznak, amelyekben sok még a feltáratlan momentum. Márciusban Hoppál Mihály néprajztudósról azt tudjuk meg, hogy milyen magyarságkép alakult ki az idők folyamán az amerikai magyarok körében, hogyan látják, értékelik népünk életét, az elért eredményeket, hogyan viszonyulnak hozzánk — itteni magyarokhoz. Ugyancsak ebben a hónapban Hegyi Lóránd arra ad majd választ, hogy miként jelentkezik a nemzeti identitás érzése a modern képzőművészetben. Áprilisban a felszabadulástól az MDP megalakulásáig terjedő időszak legfontosabb eseményeivel, a folyamat főbb állomásaival ismerkedhet meg a hallgatóság. Az előadó a téma jeles szakértője Balogh Sándor történész professzor lesz. Ezt követően újabb, ma már kevésbé feltáratlan, történelmi időszak krónikáját vázolja fel Marosán György. Az ismert politikus — nem egy sikeres könyv szerzője — arról beszél majd, hogy hogyan élte át az 1956-os esztendőt, milyen emlékek, ítéletek, tanulságok maradtak meg benne. Nyilvánvalóan sok adalékot szolgáltat majd ahhoz, hogy mi is jobban megérthessük múltunknak ezt a szeletét. Április végén kerül sor arra az előadásra, amelynek központi gondolata az: miként alakult, illetve alakul a nemzetiségi kérdés Kelet- és Közép-Európában. Ez a téma mindig is kardinális problémának számított hazánkban is, és a szomszéd országokban is, így hát nem érdektelen, hogy jobban feltérképezzük, bejárjuk. Aki minderről tájékoztat bennünket, az Stark Ferenc lesz, a Művelődési Minisztérium nemzetiségi önálló osztályának vezetője. Szintén az ifjúsági ház indítja — Csillagvizsgáló címmel — azt a sorozatot, amely a csillagászat legújabb eredményeit, kutatási irányait taglalja. Március 13-án dr. Horváth András, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa arról beszél majd, hogy miként lehet a csillagászatot az űrkutatás szolgálatában állítani. Huszonhetedikén egy olyan téma kerül sorra, amely már évszázadok óta foglalkoztatja az emberiséget, és rengeteg variáció, találgatás, hipotézis merült fel ennek kapcsán a tudósok és a laikusok körében egyaránt. Dr. Marik Miklós, az EL.TE csillagászati tanszékének dolgozója arra keresi a feletet, hogy kialakult-e, illetve kialakulhat-e élet a Földön kívül más bolygókon is. ZENEI ESEMÉNYEK Március 15 és május 1. között rendezik a IV. hevesi zenei hetek hangversenysorozatát. A gazdag program során a zeneiskola volt növendékei is fellépnek, de a közönség ízelítőt kaphat majd a mostaniak tudásából is, sőt a tanárok is bemutatkoznak majd. Az eseményeket a kórusok találkozója zárja. A füzesabonyiak sem maradnak zenei rendezvények nélkül. Március 30-án ugyanis ott kerül sor a szövetkezeti kórusok és népdalkörök területi találkozójára és bemutatójára. 96
