Hevesi Szemle 13. (1985)

1985 / 1. szám - NAPJAINK - Mentusz Károly: Liechtensteini pillanatképek

Az ősi Liechtenstein várának tövében húzódik meg Vaduz, a főváros, a Rhäti-Alpok gerincének lábánál, ahol az uralkodó rezidenciáját is találni. Mozgalmas utcáin sok idegennel találkozni az esztendő szinte valamennyi évszakában. A gazdag választékot kínáló üzletek sokasága mellett bankok, szállodák jelzik, hogy a főváros felkészülve várja az érdeklődő idegeneket. Igen jól felszerelt, modern ipari üzemek idézik gazdagságát, amelynek nagy része exportra termel. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az utóbbi másfél-két évtizedben az ország kivitele tízszeresére nőtt. Személy- és áruforgalmának nagyobb hányadát jól kiépített közutakon bonyolítják le. Az egyetlen, Zürichet Béccsel összekötő, alig több mint tízkilométeres vaspályán az Al- berg expressz száguld.

Egykor az ország népének hatvan százaléka volt gazdálkodó, ma alig tizenkét százaléka él a földből. Ez, a természeti viszonyok mellett, a II. világháborút követő lendületes iparosítással magyarázható. Üzemeinek nagy része svájci nagycégek fiókvállalata. Kiemelkedő híradástechnikai és mikroelektronikai ipara, különösen a számítógépgyártás, amely versenyképes, és a japán termékekre emlékeztet kiváló minőségével. Ezenkívül készítenek precíziós műszereket, villamos berendezéseket, nyomdagépeket, optikai cikkeket, filmeket. Háziipari tevékenységében pedig a bőráru- és agyagedény-készítés, nem kevésbé a tejfeldolgozás számottevő.

Európában egyedülálló az az üzem, amelyet 1945-ben nyitottak Vadúz egyik külvárosában. Az ott dolgozó csaknem hatvan munkás évente 25 millió műfogat gyárt, és ellátja termékeivel Európa, valamint Amerika számos országát. Az üzemek jellegzetessége egyébként, hogy osztrák, illetve svájci munkásokat egyaránt foglalkoztatnak az ottlakókon kívül. így azok naponta kétszer lépik át Liechtenstein határát.

Az ipari termékek értékesítése mellett más forrásból is gyarapszik az állam, ugyanis 1912 óta művészi kivitelű postabélyegeket is nyomnak. Ezek kiadása és árusítása Liechtenstein egyik legfontosabb bevételi forrása. Vadúz- ban találni a postamúzeumot, valamint a bélyegtőzsdét, amelyek az állam jellegzetességei közé tartoznak. A bevételek egynegyede ugyanis a bélyegkiadásból származik. Az államkincstárt gazdagítja ugyancsak kissé paradox módon, a nyugat-európainál jóval alacsonyabb jövedelemadó. Ezért a becslések szerint emiatt 13 ezer kisebb-nagyobb cég helyezte át székhelyét vagy képviseletét Vadúzba.

Ezt a parányi fővárost alig egy óra alatt be lehet járni. A házakat tavasztól késő őszig virágoskertek és szőlők választják el egymástól. Az egész hercegség közkedvelt növénye az ízletes nedűt szolgáltató szőlő. A bőséges esők és a viszonylagosan sok napfény ugyanis gazdag termést érlel az ott élők megelégedésére.

Az idelátogató turista kulturális különlegességekben is gyönyörködhet. A város fölé emelkedő Három Nővér hegy egyik lejtőjén áll az 1523-ban épült vár. Ebben múzeumot rendeztek be, ahol holland festők művein kívül gótikus szobrokat, reneszánsz kerámiákat, valamint fegyvereket is láthatunk. A Liechtensteini Bank épületében kapott otthont a Történeti Múzeum, ott a flamand festők kiállításán a legnagyobb mesterek, mint Rubens, Van Dyck és a Breughelek alkotásaiban gyönyörködhet a látogató.

A pezsgő idegenforgalom szintén busás hasznot hajt. A kis ország 27 szállodája és 27 fogadója a legkényesebb igényeket is kielégíti. Mindent egybevetve, a törpe államra ráillik a „miniatűr Svájc” elnevezés. Noha a korábbi századokban Ausztriához kötődött, a mai világgazdasági helyzetben egyre in71