Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 6. szám - VERS - PRÓZA - Bényei József: Békesség a földön
Ugyanaz a nóta Ugyanegy] a textus ugyanegy a nóta dúdolja az ember örökidők óta Fújja fújja végig fölszárnyal az ének forradalmi zászlók feszülnek a szélnek Fújja fütyörészve üvölti rekedten vérig masírozó szuronyos menetben Ugyanaz a dallam ugyanaz ki fújja örök idő őre örökös tanúja Altató alázat — föl se sír a gyermek Sárga fejfa mellett vének énekelnek Ugyanaz az ember csak az arca vásik füröszti holdfényben derékroppanásig Májusban szerenád októberben mámor kántáló legénykék karácsonyi jászol s énekel ameddig él az idő fája Terít az ég sűrű csillagot alája 16
/
