Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 5. szám - TÁJOLÓ
Nem csupán a jövő szempontjából megszívlelendő tanulságot hangsúlyozzuk — túl kevés lenne ez —, hanem azt is jelezzük, hogy folyóiratunknak minden tehetséges pályakezdőre szüksége van, hiszen nincs szebb feladat az útraindí- tásnál. Vállaltuk, tesszük a jövőben, OLVASÁSRA AJÁNLJUK Nyelvművelő kézikönyv II. kötet Főszerkesztő Grétsy László és Kova- lovszky Miklós. (Budapest. Akadémiai, 1985.—1291. p.) A mű első kötete — ezt túlzás nélkül állíthatjuk — általános sikert, egyértelmű elismerést aratott. Érthető, hiszen nemcsak a szakmabelieknek, a kutatóknak, a hivatásos nyelvművelőknek ígér útmutatót, hanem kitűnően hasznosíthatják a különböző újságoknál, kiadóknál tevékenykedő szerkesztők, zsurnaliszták, az általános és középiskolai tanárok, sőtí a fogékonyabb diákok is. A munka ritka erénye a világosság, a közérthetőség és az olvasmányosság. A szakirodalmi hivatkozásokat azok kamatoztathatják, akik egy-egy kérdéskörben további búvárkodásra szánják rá magukat. Szabó György: Mai magyar filmtükör (Budapest. Kossuth, 1985.—264. p.) A szerző a Filmtudományi Intézet munkatársa, azaz felkészülten, sokoldalú tájékozottsággal felvértezetten vizsgálja napjaink filmtermésének eredményeit és gondjait. Érzékelteti a kétségtelen erényeket, de rávilágít a nem mindig örvendetes jelenségekre, illetve azok okaira is. A vállalkozás érdekessége az, hogy ezt egyl kissé a néző szemszögéből teszi, s így elképzelhető, hogy megnyeri a szélesebb olvasóközönség népes táborának rokonszenvét is. A közoktatás világproblémái Válogatás az UNESCO Perspectives című folyóiratából. Válogatta és szerkesztette Csorna Gyula (Gondolat, 1985. — 320 p.) Köztudomású, hogy a tudományok örvendetesen lendületes fejlődése erőteljesen befolyásolja az oktatás-nevelés körülményeinek, módszereinek, formáinak mert tagadjuk azt, hogy a hevesi táj a hazai literatúra Hortobágya, s hisszük: a magasra ívelők röptében a teret adó lendülete is szárnyal. Erre külön rovatunk született, amely mindenki előtt nyitva áll, ha törekvéseit a kétségbe nem vonható Tehetség fémjelzi. • Tájoló alakulását. Nem véletlen, hogy erről a témakörről manapság annyi fórumon esik szó. Mindez nem csupán hazad, hanem világjelenség, épp ezért nem érdektelen, sőt célszerű megismerni az országhatáron túli nehézségeket, elképzeléseket, vitákat. mert az effajta tájékozódás bővíti látókörünket, s megkönnyíti számunkra az eligazodást mindennapi pedagógiánk alapvető kérdéseiben. Ezt a kötetet elsősorban azoknak a nevelőknek ajánljuk, akik nem elégszenek meg szűkebb szakterületük tudásanyagával, hanem szeretnék áttekinteni az általánosabb összefüggéseket is. Az utóbbi sem érdektelen vállalkozás, mert az elméleti megalapozottság előnyei a katedrán való helytállás minőségében is tükröződnek. ÁTRIUMI ESTÉK Az egri Ifjúsági Ház népszerű sorozata a következő hónapokban is sok új és érdekes tudnivalót „sugároz” majd a résztvevőknek. Novemberben gazdaság- történeti témák kerülnek „terítékre”. Ezek között szerepel A világgazdasági korszakváltás és Magyarország című előadás is, amelyet Márton János, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója tart. Ugyanebben a hónapban a tudomány és a gyakorlat összefüggéseiről is szó lesz. Így az újítások és a találmányok hasznosítását is tárgyalják a meghívott szakértők közreműködésével. Kedvcsinálónak néhány cím: A biológiai forradalom hazai realitása; Századunk nagy esélye és veszélye — a tudomány. Ez utóbbi előadója dr. Berényi Dénes akadémikus, az MTA Atommagkutató Intézetének igazgatója, az atomenergia békés felhasználásának kérdését tűzi napirendre. 94