Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 5. szám - VERS - PRÓZA - Tornay Mari: Óvás, Pontos koregoráfia, Az elmerült Duna
hogyan van Uram ez irgalmatlan pontosság hisz rendszered apró kellékei ez időtlen augusztusi éjben is látszólag éppoly tökéletesek mint egyébkor mily gyakorlott üresjárat tompított árnyjátékokkal tán oda se figyelve ily zsongító közönyt varázsolni vagy szebb dallam a hidegedő űrben a tegnapi kétkedők mákony-hortyogása ? Pontos koreográfia mindig a részletek: a tornácon a por eső előtti lapulása a szilvafáról csüngő rozsdás drótköteg a szürke máz a vakfoltos ablakon a krumpli a dohszag most lépj be. igazítsd el lakkozott vonásaid kezed kulcsold egybe a semmivel védtelenek vagyunk Az elmerült Duna lasszót vetnek koszorús indák az iszapos ösvény rádtapos a felnagyult folyó bekerít a tüzek ormán hideg csalán sistereg menekülj át a nyár enyves muslica-tetemén át tarkán roppanó csigahéjain hogy fuldokolnak tegnap fény-füzei terítsd magadra vizes árnyékodat 23
