Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 4. szám - VÉSŐ - PALETTA - Farkas András: Jelet hagytak maguk után
Jelet hagytak maguk után... Az ünnepi visszatekintés — hogy ezt is megéltük és hogy így értük meg — megszabja hangulatunk, vizsgálódásunk határait is. Egy kis erőszaktevés ez a folyamatos jelenen, mert az senki előtt nem kétséges, hogy az élet, a maga sokrétűségében, bonyolultságában nem tiszteli az általunk emelt, vagy emlegetett időbeli korlátokat, ünnepi sorompókat sem. Az élet a maga hevesebb, vagy lustább áramlásával-iramlásával tör előre, alakítja a formát, hogy a tartalom minél jobban megfészkelődhessék benne. A hazai képzőművészet egy kicsiny része a Heves megyei is, az egri is. Nem választható le és el azoktól a hatásoktól, amelyek naponta érik Pestről, Párizsból,. vagy akár Miskolcról, Szentendréről, netán Hódmezővásárhelyről. A fenti hevek helyett jószerivel több mást is felsorolhattunk volna, szemlélődésünk szempontjából nem is lényeges. Tényként könyvelhető el, hogy az utolsó negyven évben a Heves megyei, benne jelesen az egri képzőművészeti iskola, mint önálló stílusjegyekkel fellépő művészeti egység, irányzat nem jött létre; nem létezik ma sem. A visszatekintés azonban haszonnal jár, és az okokat keresve, az eredményeket számbavéve használhatunk a jövőnek. JÄ házai, így az egri, Heves megyei képzőművészeti életet is a viharos történelmi-politikai változások apró, jól elkülöníthető szakaszokra tagoltak. Az 1952-ig terjedő időben Egerben tizennégy alkotó élt és dolgozott. Szervezeti formájuk nem volt; ezek a tanárok azonban a szakma, a barátság okából összetartoztak; megnézték, megbírálták, elemezték egymás munkáit, tárGóflor Kálmán: Táj 59
