Hevesi Szemle 13. (1985)

1985 / 4. szám - VÉSŐ - PALETTA - Pécsi István: Fejezetek a Hatvani Galéria krónikájából

Jenő, Kovács Margit munkásságából kaptak ízelítőt, felfedezve a Czób.el Mú­zeum értékeit is. Október 24-én ismét a Nemzeti Galériában voltak. Decem­ber 19-én pedig a Műcsarnokba mentek. Az összképhez hozzátartozik az is, hogy majd mindig jegyet váltottak egy-egy pesti színházi előadásra is. Az. utóbbi gyakorlat a következő évben már hagyománnyá vált. Január 23-án úticéljuk megint a Magyar Nemzeti Galéria volt. Február 27-én a Hadtörténeti Múzeumba látogattak. Március 27-én az egri Dobó Ist­ván Vármúzeum Képtárában néztek szét. Április 11-én a budapesti Műcsar­nok várta őket. Május 22-én megint Szentendre szerepelt a programban. Június 4-e az első külföldi út dátuma. Ekkor a kassai városnézést össze­kötötték az ottani képtárral való ismerkedéssel. Július 31-én Hódmezővásár­helyen nemcsak a Tornyay Múzeumot keresték fel, hanem vendégeskedtek az itt dolgozó művészeknél, Fodor Józsefnél, Erdős Péternél és Fejér Csabá­nál, Szegeden Fontos Sándor és Kalmár Márton műtermében szemlélődtek. Tóth Valéria pedig kivitte őket Pusztaszerre, a Nemzeti Parkba, ahol meg­mutatta nekik a fogadóépületben levő körplasztikáját, azt a domborművet, amely a Szeged környéki tájat jeleníti meg igen érzékletesen. Augusztus 28—29-én a Sárospataki Képtár ritkaságai bűvölték el őket. Szeptember 18—19-én Tihanyba, illetve Badacsonyba utaztak. Badacsony­tomajon Udvardi Erzsébet bemutatta számukra Utolsó vacsora című freskó­ját. A híres visszhang „hazájában” Somogyi Józseffel találkoztak, s a Képző- művészeti Főiskola művésztelepéről beszélgettek vele. Október 13-án Eszter­gom érdekességei fogadták az autóbusz utasait. November 22-én, illetve de­cember 18-án megint a főváros látnivalói jöttek. 1983-ban január 29-én, február 26-án és március 27-én szintén Pesten vol­tak. Április 24-én Szentendrét, május 21-én Esztergomot keresték fel. Június 24-én, 26-án ismét az országhatárokon túlra, ezúttal Bécsbe mentek, Meg­tekintették a Művészettörténeti Múzeumot és a híres schönbrunni kastélyt, s egy koncerten is részt vettek. A július 23—24-i hódmezővásárhelyi, szegedi kirándulást augusztus 3. és 7. között erdélyi portyázás váltotta. Kolozsvárott Kányádi Sándor költővel be­szélgettek. Szétnéztek a házsongárdi temetőben is. Megfordultak Marosvásár­helyen, Csíkszeredán és Korondon. Szót ejtettek magyar és román festő­művészekkel egyaránt. Műtermében fogadta őket nemcsak Szécsi András, hanem Ion Olariu is. Az évet két fővárosi út zárta szeptember 17-én, illetve október 15-én. III. ■ A Zagyva-parti település közművelődési életének tárgyi feltételei sajnos fokozatosan romlottak. A művelődés egykori otthonát lebontották, s igen messzinek tűnt az az idő, amikor méltó hajlékot kaphat. A galériavezetés tisztában volt ezekkel a nehézségekkel, s arra is futotta erejéből, hogy bizonyos funkciókat átvegyen. Tette ezt úgy, hogy saját céljainak szolgálatába is állította azokat, meg­próbálva fokozni az intézmény vonzerejét, társadalmi, illetve közönségbá­zisát. A megyei, illetve a városi párt- és állami szervek méltányolták ezt a di­cséretes törekvést, s az 1980-ban avatott képtárnak 480 ezer forintos évi költségvetést biztosítottak. Mások megelégszenek ennyivel, az itt munkálkodók azonban nem ültek babérjaikon, hanem tetemes működési bevételt irányoztak elő, s azt túl is 55

Next

/
Thumbnails
Contents