Hevesi Szemle 13. (1985)

1985 / 3. szám - HAGYATÉK - Fülöp Lajos: Bemutatkozik a palócvilág

Gy#*ty8ss#lyM»si palócház

Palóc házbelsö (a bútor és a rakott masina)

részt. Ha aztán túlságosan felszaporodott a ház népe, néhányan kiváltak a családi közösségből.

A PALÓC HÁZ

A régi palóc ház alacsony, többnyire zsúpfedeles, kisablakos, fehérre meszelt hajlék volt. Legfőbb építési anyaga a vályog és a fa. A múlt században azonban létesült néhány cifra oszlopos, folyosós épület is.

A hagyományos palóc ház beosztása (lásd például Párádon) igen egyszerű. Először a pitarba lehetett belépni, ahol főként a kenyérsütéshez, faragáshoz való eszközöket, illetve a legfontosabb használati tárgyakat helyezték el. Innen a házba (lakószoba) juthattak. Ez a sütés-főzés színhelye volt. Berendezése általában egy asztal, kétoldalt lóca és a telázsi (edénytartó szekrény), esetleg a vízlóca. Fűtésre a búboskemence szolgált. Az épület harmadik sejtje a komra, az asszonyok hálóhelye. Ott helyezték el a nyoszolyát, és a ládát, amiben az ágyi ruhát és az egyéb vászonneműt tartották.

A mellékhelyiségek közül az istálló, a fészer és az óka érdemel említést, esetleg pince híján a verem, amelyben télen a krumplit és a zöldségfélét tárolták.

TÁPLÁLKOZÁS

A jellegzetes palóc ételeket a javak szűkössége, a vallási ünnepek és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmek alakították ki. Korábban a tartalmas leveseket és főzelékeket kedvelték. Gyakori volt nyáron a paprikáskrumpli, télen meg a kocsonya. A húsok közül szokásos ételnek számított a pörkölt. Lakodalmak, disznóölések, nagyobb ünnepek elmaradhatatlan eledele a tőtés (töltött káposzta), a szőlőbe, erdőre járó ember fő tápláléka pedig elsősorban a szalonna.

A tésztafélék közül a ganca, a mákos és mézes guba, a lepény, a bogácsa, a pampuska és a herőce a legkedveltebb.

35