Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL
verseivel ismerteti meg az olvasót. Elsősorban nem is az irodalmi aspektust emeli ki, sokkal inkább a krónikás, a tanú szemszögéből világítja meg az epizódokat. Ez a szubjektív nézőpont azonban ebben az esetben nem jelenti a valóságtól való eltávolodást. Varga László a repülés 1919-beli szerepét próbálja felvázolni több-kevesebb sikerrel. A tárgyszerűen felsorolt bevetéseken kívül nem volt könnyű meglátni a téma Heves megyei vonatkozásait. Ezen összefüggések alátámasztására hozza az alábbi példát. Egy Hefty nevű repülőtiszt Heves megyei „kapcsolata” a következő: „Ez a Hefty a két világháború között neves vitorlázórepülő volt és több bemutatót tartott Gyöngyösön és Egerben is ...” Ennek szorosan megyénkhez tartozó jellege kissé erőltetettnek tűnik. Miként az is, hogy a kápolnai földosztásnál éppen repülőről szórták le a röplapokat... Hangulatosak és érdekesek az egykori hatvani és kiskörei vöröskatonák visszaemlékezései. összességében elmondható, hogy a kötet fontos állomást jelent a megye ’19-es hagyományait feldolgozó munkában és annak bizonyos részei méltán tarthatnak számot a szélesebb közönség érdeklődésére is. Havas András Dr. Fodor László: Felszabadult hazánk négy évtizede Negyven év. Népünk történetének kiemelkedő fejezete. Van, kinek élmény, van, kinek történelem. Emlékezik, ünnepre készül az ország. Az emlékek idézését, az ünnepre való felkészülést szolgálja számos újság, a rádió és a televízió, és szerencsésen kapcsolódik e folyamatba könyvkiadásunk is. Csak az elismerés hangján szólhatunk a Népszava Kiadóról, és nem utolsósorban a szerző — aki egyik legolvasottabb napilapunk főszerkesztője — dr. Fodor László vállalkozásáról. Az ízléses kiállítású, szellemes borítójú, nagyszerű képanyagot is tartalmazó több mint 300 oldalas kötet végigkalauzolja az olvasót hazánk legújabbkori történelmének negyven esztendején. Az emlékezést tisztelgéssel kapcsolja össze a szerző. Könyve lapjain tisztelgünk a felszabadító hősök, a munkásmozgalom mártírjai mellett azok előtt is, „akik az első nehézségek leküzdésében, az áldozat- vállalásban mindig az élen haladtak. Akik... szinte két kezükkel ásták ki a gépeket a romok alól, hogy megindulhasson a termelés, akik a kenyérnek szánt gabonát nem őrölték meg, hogy vetni tudjanak. Tisztelgünk azok előtt, akik az élet megindításával, az újjáépítés megszervezésével, a földosztással, az infláció megfékezésével és az új forint megteremtésével a költő, Ady Endre szavaival vallották: 'Ha összeszakad ég és föld Mégis más lesz Magyarország!’ Az olvasó emberek között igen nagy eltérések vannak, de alig hiszem, hogy akadna, aki számára e kötet ne jelentene izgalmasan érdekes élményt. A sajtószemelvények, amelyek a napi események krónikáját tartalmazzák, hitelesen tárják fel a változást, a problémák forrásait, az örömteli fejlődést. Sajátosan szerkesztett kötetet tartunk kezünkben ez esetben. Az író és a dokumentumokat válogató ragyogóan ötvözi a sajátos mondanivalót a hiteles krónikával. A 194 napig dúló kegyetlen harc, a felszabadító hősi küzdelem bemutatásával ismerkedhetünk meg a bevezetőt követően. A szerző előbb summáz, majd mementó- ként idéz, nagyszerűen válogatva a tengernyi anyagból, ami rendelkezésére állt. E recenzió írója maga is személyes tanúja lehetett a kötet születési folyamatának. Látta a dolgozószobában felhalmozott újságköteteket, a hatalmas meny- nyiségű feljegyzést, a bőség zavarával küszködő alkotót. Hazánk felszabadításának történetével egy fejezetben jelenik meg a munkásha91