Hevesi Szemle 13. (1985)

1985 / 2. szám - KÖZÉLETÜNK KÉRDÉSEI - Barta Alajos: Számvetés a múltról és jelenről

Másik országos hírű kultúránk a szőlő. Szőlőterületünk 11 600 hektár, ebből mintegy 8100 nagyüzemi. A mezőgazdasági terület közel 5 százalékát foglalják el a szőlőtáblák, viszont ezekről szüretelik le az ország szőlőtermésének 10 százalékát. Az utóbbi három évben 8,2 tonna termett hektáronként.

Megyei, országos és nemzetközi borversenyeken a legtöbb érmet az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát és a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság érdemelte ki. Néhány termelőszövetkezet borászati eredményei is kiemelkedőéit. Ide sorolhatjuk a nagyrédei, a gyöngyöspatai, az ostorosi és a markazi közös gazdaságokat.

A nagyüzemek mellett a kisüzemi — elsősorban háztáji — gazdaságok is részt vesznek a mezőgazdasági termelésben. Főként a munkaigényes, a nehezen gépesíthető tevékenységeket folytatják. Innen származik a zöldségfélék 40, a gyümölcs mintegy 60, a szőlőtermelés 30, az állattenyésztés 43—44 százaléka.

*

A megyében négy építőipari vállalat és öt ipari szövetkezet működik. Az összes építőipari tevékenység értéke 1983-ban elérte a 3,1 milliárd forintot. A két magasépítő megyei vállalat 1981—82-ben komoly gazdálkodási, vezetési gondokkal küzdött. Az 1983-as és az 1984-es tapasztalatok alapján azonban elmondhatjuk, hogy stabilizálódott a gazdálkodás, illetve a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál ez a folyamat elkezdődött. A tanácsi építőipari vállalat az országosan is ismert PEVA alagútzsalus építési technológiának a gesztora, és növekvő mennyiségben állít elő műanyag nyílászárókat.

*

A felszabadulás óta eltelt 40 év társadalmi-gazdasági átalakulási folyamata jelentős változásokat eredményezett a megye demográfiai helyzetében és a foglalkoztatási szerkezetben is. A lakosság létszáma a felszabadulást követően mintegy 316 ezer volt. Az első három évtizedben növekedett.

Egészségügyi hálózatunk fejlesztésének kiemelkedő eseménye volt az egri Megyei Kórház új szárnyának elkészülte és az új rendelőintézet átadása. A VII. ötéves tervben a gyöngyösi kórház korszerűsítése a szándékunk. A betegek korszerű gyógyításának eredménye az átlagéletkor növekedése a felszabadulás előtti 48 évről 68 évre. Ez azt is jelenti, hogy sokkal több az idős, gondozásra szoruló ember. Ez viszont a szociális otthoni helyek növekvő számát igényelné, amelynek sajnos szűkében vagyunk. Az ellátottsági mutató rosszabb az országos átlagnál.

Az 1941. évi népszámláláskor megyénkben még 30 ezer analfabétát írtak össze. A kulturális élet másik sajátossága volt, hogy az elemi és középiskolák túlnyomó többségét az egyház tartotta fenn.

Eles ellentmondás feszült a megyeszékhely, illetve a falvak kulturális szintje között. Valamikor az egri városatyák azt mondták, hogy a „mi városunk, Eger, a magyar Athén”. Joggal, hiszen nagy múltú iskolái és kulturális intézményei voltak. Ezzel azonban kiáltó ellentétben állt az északi falvak lakosságának kulturális elmaradottsága. Mi ugyan nem mondjuk Egerre, hogy magyar Athén, de 40 év alatt tettünk egyet s mást a kulturális felemelkedésért nemcsak Egerben, de a megye minden egyes településén is.

11