Hevesi Szemle 13. (1985)

1985 / 2. szám - KÖZÉLETÜNK KÉRDÉSEI - Barta Alajos: Számvetés a múltról és jelenről

• Közéletünk kérdései

Számvetés múltról és jelenről

HEVES MEGYE NÉGY ÉVTIZEDE

A felszabadulás után kibontakozó nagyarányú fejlődés alapját nálunk is az 1944—45-ben bekövetkezett politikai változások jelentik. Heves megye akkori területét a Malinovszkij marsall irányította 2. Ukrán Front kötelékébe tartozó 27. és 53. hadsereg alakulatai 1944. október 17. és december 24. között szabadították fel.

A Magyar Kommunista Párt szervezetei és szervei 1944. december 4. és 1945. augusztus 28. között minden helységben megalakultak. Egerben 1944. december 4-én jött létre az MKP helyi szervezete. A megyei párttitkár, aki egyben a kezdeti időszakban városi és egri járási titkár is volt Csirmaz Dezső lett. 1945. május 6-tól új vezetőség került a megye élére. Ekkor Súlyán György lett a megyei párttitkár. Neki elévülhetetlen érdemei vannak a népi demokratikus forradalom helyi történetében. Nem véletlen, hogy az 1945. május 11-i pártbizottsági ülésén ő volt az egyike az MKP országos értekezletére jelölt küldötteknek.

Először 1946. február 17-én tartottak megyei pártértekezletet, amelyen a közel 22 ezer párttagot 120 küldött képviselte. A tanácskozást jelentős politikai fórummá avatta az a tény, hogy a beszámolót Kádár János, az MKP Központi Vezetőségének tagja, Heves és Nógrád megyék felelőse, a nagybudapesti párt- bizottság titkára tartotta. Érdemes akkori szavaiból néhány ma is aktuálisan csengő mondatot idézni. Többek között ezeket mondotta: „A képzett kommunistákat nem valami automata gépen gyártják, és nincsenek sem Egerben, sem másutt szekrénybe beraktározva. Azonban bíznunk kell abban, hogy a felszabadult magyar nép fiai tanulni fognak és felemelkednek, és elegendő harcost fognak adni a kommunista párt számára . . .”

Második alkalommal 1947. február 23-án jött össze a megyei kommunisták fóruma, ahol szintén Kádár János mondta el politikai beszámolóját. Felvetődik a kérdés, hogy miért volt ekkor oly gyakori látogatója megyénknek? Ennek háttere az, hogy ő volt szűkebb hazánk listavezető országgyűlési képviselője. Miután 1948. február 1-én a harmadik megyei pártértekezletre is sor került, ezt követte alig több mint két hónappal 1948. május 17-én a megyei egyesítő konferencia. Ekkor jött létre az MKP és az SZDP fúziójából a Magyar Dolgozók Pártjának Heves megyei Bizottsága.

Már 1945 januárjában — az MKP helyi szervezetei mellett — több helyen létrejöttek a kommunista ifjúsági csoportok. Az év februárjától pedig sorra alakultak meg minden településen a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) helyi szervezetei.

4