Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Szecskó Károly: A mezőgazdaság és a falu Heves megyében
amelyek 10 816 fő tagot tömörítettek és 70 968 holdon gazdálkodtak. Az 1953-as és 1956-os törés után, az átszervezés befejezése elkezdésének időszakában, 1958 tavaszán 101 termelőszövetkezet volt a megyében. A közös földterület 35 212 kh, a családok száma 3748, a tagok száma 4483 fő volt. A mezőgazdaság szocialista átszervezése 1959 eleje és 1961 tavasza között megyénkben befejeződött. Ebnek mérlege a következő volt: ekkor volt 200 szövetkezet, a közös terület 336 598 kh, a tagok száma 61 205, a családok, száma 56 663. Az átszervezés eredtnényeképpen á megye termőterületének 98%-a szocialista szektorba került. Az elmúlt két évtizedben a mezőgazdasági nagyüzemek száma a következőképpen alakult: -1960 és 80 között az állami gazdaságok, kombinátok száma 13-ról 5-re csökkent, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma a koncentráció eredményeképpen 213-ról 54-re esett. A megyében tevékenykedik egy erdő- és fafeldolgozó gazdaság és három termelőszövetkezeti társulás. A fellszábadulást követő években a szocialista iparosítás, a gépesítés és egyéb tényezők hatására jelentős szerkezeti és számbeli változás ment végbe a mezőgazdasági lakosság körében. 1949—1959 között az agrárnépesség száma 188 700-ról 136 900- ra (27%-kal) esett vissza. Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint a megye kereső népességének 43%-a még mindig a mezőgazdaságban dolgozott. A mezőgazdasági aktív keresőik száma 1970-re 45 692 főre, 1982-ra pedig 30 838 főre csökkent. Ennek következtében a mezőgazdasági ágazatban dolgozó aktív keresők aránya az aktív keresőkből az emúlt évtizedben 28,,2%-ról 18%-ra csökkent. Mielőtt a mezőgazdasági termelés elmúlt két évtizedbeni alakulásáról szólnék, először a termelés adottságait vázolom. Ezek a következők: a talaj egy része gyenge termőképességű, a terület egyhanmada eróziótól súlytott hegy- és dombvidék, a folyóvölgyek, a; Tisza-mente ár- és belvizektől veszélyeztetett területei. A megye egy részén kedvezőtlen a talaj vízháztartása, egyenlőtlen a csapadékeloszlás. A legkevesebb csapadékot a megye déli részén levő zöldség-gabonatermő területek kapnak. A Mátra- és a Bükk-hegység déli lejtőin, a szőlő- és gyümölcstermelő területeken .gyakori és jelentős a jégverés. Megyénk az Alföld és hegyvidék találkozásánál terül el. Összes területe 388 357 hektár. Az elhelyezkedése meghatározza a gazdálkodás formáit is. Az összes szántóterület kétharmadát a Mátra, a Tisza, a Zagyva és az Eger folyók, között elterülő síkság alkotja, egyharmadát pedig dombos, egyes helyeken meredek lejtős területek képezik. Ezeken a helyeken a gépesítés komoly nehézségekbe ütközik. A megye szántóföldi növénytermelésében a búzán, a kukoricán kívül jelentősek a gyümölcs- és szőlőkultúrák is. A szántóterület az 1950-től eltelt három évtized alatt 32 234 hektárral csökkent (17%). Míg 1950-ben a terület 53'%^a volt szántó, addig ez ma 47%. A jelentős csökkenésben alapvető része volt. a harmadik és negyedik ötéves terv nagy ipari beruházásainak, a közúthálózat fejlesztésének, a lakóterületek bővülésének. A kert- és gyümölcsterület 1950—81 között 50%-kál növekedett. Ehhez alapvetően hozzájárulták az 1960-as évek elejétől végrehajtott nagyüzemi gyümölcstelepítések. A szőlőterületek jelenleg a termőterület 3,5%-át foglalják el. A rét- és legelőterület mintegy 6%-kal csökkent, de még így is jelenleg a termőterület 14,3%-át foglalja el. A megye erdősültsége országos viszonylatban is jelentős. Jelenleg a termőterület 29%-án találhatók erdők. Mivel a termőterület az utóbbi évtizedben (28 052 há) és a művelés alól kivett terület 18 863 ha-ral nőtt, ezért égetően fontossá vált a parlagföldek hasznosítása, amely az 1970-es évék második felétől jelentősen előrehaladt. E földek többségét tartós használatra adták bérbe. Jelenleg már csak mintegy 140 hektárnyi terület vár hasznosításra. A termelés szerkezete alapvetően a megye adottságaihoz igazodott. Az évi bruttó termelési értékbőd a növénytermelés az 1960-as évek végétől átlagosan 64, az állattenyésztés pedig 36%-ban részesedik. A mezőgazdasági termelési érték 56—58%-át a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közöis gazdaságai állítják elő. m tevékenységük a falvak fejlődésében, a lakosság életkörülményeinek, alakulásában meghatározó. A jól működő mezőgazdasági üzemek az ipari munkássághoz hasonló, Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát egyik szőlős területe ai
