Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 2. szám - JELENÜNK - Dráviczki Imre - Misóczki Lajos: Agrárfelsőoktatás Gyöngyösön
Agrárfelsőoktatás Gyöngyösön Gyöngyösön 1962-ben indult meg az agrárfelső- oktatás a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum keretében. A felsőfokú mezőgazdasági technikumok sajátos, átmeneti elemét jelentették a magyar felsőoktatás intézményrendszerének. Az új intézménytípus koncepcióját az 1961. évi III. oktatási reform- törvény fogalmazta meg, majd a 12/1962. (V. 5.) kormányrendelet 15 meghatározott szakjellegű felsőfokú technikum szervezését írta elő. Köztük a gyöngyösit. A felsőfokú mezőgazdasági technikumok életre hívásét társadalmi-gazdasági kérdések indokolták. A szocializmus alapjait lerakó társadalomnak — a nagyüzemi mezőgazdaságnak — sürgősen szakemberekre vol-t szüksége, akiket viszonylag rövid idő alatt, nagy tömegben, megfelelő szakmai profillal és erősen a gyakorlatra orientált képzéssel kellett biztosítani. Az akkori szervezési elveknek megfelelően a mátrai szőlő- és borkultúra központjában, Gyöngyösön hozták létre a szőlész-borász szaktechnikus képkést. Erre volt hivatott a gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum (FMGT). Az agrárszakoktatásnak Gyöngyösön voltak előzményei. Szinte kuriózumképpen tartják számon, hogy már 1871-iben felvetődött egy szőlész-borász egyetem létesítése a városiban. 1900-ban vincellér iskolát szervezték, ami néhány évig működött. A középiskolai szintű szakemberképzés 1925-ben indult meg. Indulása idején érettségit adó, felsőmezőgazdasági iskolaként működött. 1948-tól, az iskolák államosításától kezdve mezőgazdasági gimnáziummá, majd 1953-ban mezőgazdasági technikummá szervezték át. (Jelenleg Nernecz József Mezőgazdasági Szakközépiskola.) A felsőfokú agrárképzés ennek az intézménynek a kerete között indult meg a városban. 1959- ben — az országban elsőiként — azt a megbízatást kapta az intézmény a mezőgazdasági szakoktatás irányítóitól, hogy kísérleti jelleggel kezdje meg az érettségizett fiatalok kétéves továbbképzését azzal a céllal, hogy szaktechnikulsi munkakör betöltésére alkalmasak legyenek. A kísérletet 40 hallgatóval kezdték meg, s az itt szerzett tapasztalatok is hozzájárultak a szaktechnikusképzés általános formáinak kialakításához. 1. Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum 1962—1972 A felsőfokú mezőgazdasági technikumok, köztük a gyöngyösi is, 1962-ben alakultak meg. A tanulmányi idő két év volt, amelynek sikeres elvégzése után a gyöngyösiek szőlőtermesztési szaktechnikusa oklevelet kaptak. Az első tanéviben Gyöngyösön 69 hallgató kezdte meg tanulmányait a nappali tagozaton. A gyöngyösi FMÖT igazgatói teendőinek ellátására Hodászy Miklós kapott megbízást, akinek ag- rárgazd'aságtan szakos végzettsége volt, és már korábban a középfokú technikum igazgatójaként dolgozott. Gyöngyösön a középfokú technikum és az FMGT 1972-ig egy szervezeti egységet képezett, így közös volt az igazgató személye is. Az FMGT tanári kara zömmel a középfokú technikum tanárai közül, később részben gimnáziumi tanárokból, kutatókból és a gyakorlatban dolgozó szakemberekből verbuválódott. Az oktatók az alakulástól kezdve tanszéki keretekben végezték munkájukat. Az indulásnál igen nagy nehézséget jelentett a felsőfokú oktatás tárgyi feltételeinek a biztosítása. A városi tanács egy régi tanügyi épületet — Ne- mecz József tér 1. — biztosított az FMGT számára, ami azonban szűkössége, korszerűtlensége miatt csak szükségmegoldás lehetett. Nem volt könnyű az oktatáshoz szükséges eszközök, műszerek biztosítása sem. Az első években jegyzetek nem voltak, a hallgatóik tanári magyarázatokra, középiskolai tankönyveikre és egyetemi jegyzetekre támaszkodtak. A hallgatók gyakorlati készségének fejlesztéséhez szükséges laboratóriumok, gépműhely, gyakorló-gazdaság felszerelésében nagy segítséget nyújtottak a város és a városkörnyék üzemei, gazdaságai. A nem helybeli tanárak letelepítésében a tanáds nyújtott segítséget bérlakások biztosításával. 1962-ben a gyöngyösi FMGT kihelyezett osztályaként Hatvanban zöldiségtermesztési szaktechnikusképzés indult, 39 fő részvételével. 1964-től kezdve a nappali tagozat mellett megindult a levelező tagozatos képzés is azok számára, akik a termelőiszövetkezetek szervezésében és vezetésében fontos politikái munkát végeztek, s gyakorlati munkájukhoz, beosztásukhoz elméleti ismereteket és diplomát kívántak szerezni. A gyöngyösi és a hatvani felsőfokú mezőgazda- sági technikumok 10 éves fennállásuk alatt több mint 1000 nappali és közel 500 levelező hallgatónak adtak diplomát. Ezeknek a 75—77 százaléka termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban helyezkedett el. A végzettek 22—25 százaléka a megye határán belül dolgozott, jóllehet mindkét intézmény országos hatáskörű beiskolázást folytatott. A szaktechnikusok zöme művezetői szintű szervező és irányító munkát végzett. A felsőfokú technikumok legyőzték a kezdet nehézségeit és igazolták létjogosultságukat. Oktató-nevelő munkájuk legfőbb eredménye a jó gyakorlati képzés volt, a gyakorlati készségek és képességek fejlesztése. Éppen az, amire a hatvanas években az akkor szerveződött gazdaságokban a legnagyobb szükség volt. A megye intézményeiben képzett szaktechnikusok szívesen látott, keresett szakemberek voltak a mezőgazdasági üzemekben. A felsőfokú mezőgazcfasági technikumok nem tévesztették szem elől azt sem, hogy a korszerű, magas színvonalú képzés nem oldható meg tudományos kutatómunka nélkül. A kutatómunka már a hatvanas évek közepétől megindult, elsősorban a diszciplináris, az oktatott tárgyakhoz közvetle25
