Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 1. szám - MÚLTUNK JELENE - Fülöp Lajos: Gyöngyösi diákok voltak
Goethe után Berzsenyi, Kölcsey és Szemere Pál kápráztatja el. Szentimentális vonások: borongós hangulat, érzelgős fájdalom, panaszos epekedés, szelíd lemondás, mesterkélt költői nyelv, stilizált- ság — íme, ezelklben körvonalazható a pályakezdő Bajza költészete. Lássuk példaképpen Esthajnal c. versét: „Báj ló aranyfény Csillog szelíden A reszkető tó Hullámain. Fölserken a szél Rózsák öléből S völgyek hús ágain Zokogva leng. Némul az erdő, A messze síphang Reszketve nyögdel A légen át. Kéfclő virággal Hímzett ligetben Rejtezve csattog A csalogány.” Irreális álomv-ilág, tárgyatlan hangulat. Ez minden ... Jóval maradandóbbat alkot viszont a hazafias költészet terén. Hangja erőteljesebbé, meggyőzőbbé válik. A húszas években írott hazafias tárgyú költeményei a nemzeti ellenállás hangulatából táplálkoznak (Bődének, Száműzött, Andalgás). A következő évtizedben fájdalommal és lemondással szemléli az 1832—36-os országgyűlés vergődését: „Múltadban nincs öröm ■lövődben nincs remény. Hanyatló szép hazám! Miattad vérzem én.” (Sóhajtás) Elsiratja a lengyelek szabadságharcát (Apotheosis), mely a védelmezett népjog csatája volt.” É'b- resztő-jében pedig a reformkori társadalmi haladás harsány hirdetője: „Ébredj nagy álmaidból. Ébredj, Árpád fia! Fölkelt a nap: hazádnak Föl kell virulnia!” A nagy bükás utáni kétségbeesését Fohászkodás c. verse tükrözi; elítéli a megalkuvó Görgeyt (A honáruló), el a hóhér HaynauX (Haynau-dal) majd a Jóslat-iban egy eljövendő népforradalom győzelméről beszél: „Kelnek újra forradalmak, Megkezdendők a csatát, Bérencek sok ezre ellen Küldve milliók hadát . . . S a rabszolga újra nép lesz. Élvező törvényeket És az ember újra ember, Aminek teremtetett...” Ellenállás, fájdalom, felrázás, tiltakozás és remény — ez Bajza hazafias lírájának foglalata. Versei mellett néhány romantikus novellája is érdeklődésre tarthat számot, ,,Világtörténet”-e pedig felvilágosult, haladó szemléletének bizonyítéka. A kritikusi pálcát Kölcseytől veszi át, hogy azután Gyulai Pálnak adhassa tovább .., „Tiszta, józan eszű ember, ki a maga körén belül mindent feltétlen biztonsággal lát meg . .. Amit mondani akar, félreérthetetlenül meg1 tudja mondani;... végtelenül érzékeny a becsület iránt; jelleme szilárd és következetes s egész valója egy egészséges, ép erkölcsű íróembert mutat” — írja róla Móricz. Kritikusi képessége igen korán megnyilatkozik. Már fiatalkori levelei (főként a Toldyhoz írottak) alapos műbíráló megjegyzéseket tartalmaznak. Esztétikai rendszerének kibontakozására Lessing van a legnagyobb hatással. Öt tartja mesterének. Első, jelentősebb dolgozata Az epigramma teóriája. 1828-ban írja a Tudományos Gyűjtemény számára. A tanulmány nagy vihart kavar: különösen annak hangsúlyozása, hogy az irodalmi munkálkodáshoz már nem elég a tehetség, a jószándék, hanem elmélyült esztétikai tudás is kell. Mindez azonban még csak előkészület nagy polémiájához, az úgynevezett lexikon-pörhöz . .. 1830-ban Wigand Ottó pesti könyvkiadó megjelenteti a Közhasznú Esméretek Tára c. lexikon tervezetét. A szerkesztéssel Döbrentei Gábort bízzák meg, akitől csak kontármunkát várhat az értő közvélemény. Bajza és barátai (Stettner, Bugát) támadnak. — Döbrentei Dessewffy József gróf vagyonra épült tekintélyének a védelme alá húzódik. A konzervatív, minden-lében-kanál arisztokrata Az országszerte ösméretes fiatal tudós Zaj-baj úrhoz, egy csupán józan eszű, ősz hajú, békét szerető tudatlan c. röpiratában gyalázkodik. Még csak ez kellett Bajzának! Mind a silány szerzőn, mind a silány védőn kíméletlenül elveri a port: „Azt reményiette talán ez a csodálatos elméjű író, hogy ha a méltóság és tekintet égisze alá vonul és tőle koldul menedéket, pártfogást, védelmet, megszabadítja magát? Azt hitte-e, hogy én a polgári világ mágnását tudományok világában is mágnásnak fogom ösmerni, s mihelyt ő lép fel, én arcra borulok, mihelyt ő hallatja szavát, én végképp elhallgatok? .. . Ott, hol az írói respublika kezdődik, hol a tudományok országába léptünk .. . nem érdem, nem születés, nem hivatal többé... egyedül ész adnak elsőséget . .. Jaj akkor a magyar literatúrának, jaj az ész kultúrájának ... ha az igazság őszinte szavát hatalomszó harsoghatja le!” Bajza a küzdelem pergőtüzében az új, korszerű irodalmi élet alapjait rakja le. Emelt fővel, mennydörgő hangon, félelmetesen biztos logikával vitatkozik. Azt a harcot, amelyet Széchenyi a gazdasági élet terén vív, ő a kultúra frontján képviseli. Az Aurora-pörben (1834) az írói tulajdonjogot világítja meg; Horvát ísíuánnal folytatott vitája pedig a délibábos történelemszemlélet tudománytalanságát ítéli el. Mint színházigazgató, — tevékeny szervező és színi kritikai munkát végez. Nevezetesebb dramaturgiai tanulmányai: A magyar színészeti bírálókhoz, Dramaturgia és logikai leckék a magyar 29
